Kritika 28. (1999)

1999 / 7. szám - Hankiss Elemér: A bombázás

Természetesen túl korai volna megvonni e döntés közép- vagy hosszú távú következményeinek mérlegét. Végül is, idővel a mérleg a pozitív irányba billenhet át, úgyhogy mind az albánoknak, mind a szerbeknek több lesz a szabadságuk, a biztonságuk, méltóságuk, a boldogságuk. De lehetséges, hogy még egy ilyen pozitív végkifejlet esetén is túl magasnak bizonyul majd az ár. Mert kiderülhet, hogy ugyanezt az eredményt el lehetett volna érni kevesebb emberi áldozattal és szenvedéssel is.9. És ez még nem minden. A bonyolult politikai helyzetekben való döntések nehézségét még tovább fokozza az a tény, hogy ebben a folyamatban az érdekek fontosabb szerepet játszhatnak, mint az értékek. 3. Érdekek Az embereknek általában tisztább képük van az érdekeikről, mint az értékeikről, s ez utóbbiakat gyakran csak álcaként , "mig Jimi, vagy alibiként használják az előbbiek igazolására.10 Ami nem jelenti azt, hogy a politikai döntéshozás során az érdekeket mindig világosan meghatároznák, illetve azt, hogy a döntést meghozó teljes mértékben tisztában lenne a saját érdekeivel.11 Ez a félhomály még nehezebbé teszi a racionális döntések meghozatalát, illetve azt, hogy az események után a döntések minőségét megítélhessük. A fent elemzett értékek mellett vajon melyek lehettek azok az érdekek, amelyek befolyásolták a Jugoszlávia bombázását elrendelő döntést? Csak néhányat említek e lehetséges érdekek közül. Politikai érdekek Feltételezhető, hogy az Egyesült Államoknak és európai szövetségeseinek érdekében állott pacifikálni a térséget, minthogy a kibontakozóban lévő polgárháború veszélyeztette Európa (s talán az egész „világrend”) politikai stabilitását.12 Érdekükben állhatott az is, hogy bebizonyítsák, és megmutassák: ők a világpolitika döntő tényezői, hogy hajlandók és képesek garantálni az „új világrend” stabilitását. Érdekükben állhatott továbbá bebizonyítani azt, önmaguknak és a világnak, hogy képesek kezelni egy változó világ új típusú konfliktusait. A helyi konfliktusokat, a polgárháborúkat, az emberi jogok tömeges megsértését, és így tovább. Érdekükben állhatott gyengíteni vagy megdönteni Délkelet-Európa utolsó parancsuralmi, posztkommunista kormányát. Érdekükben állhatott kiterjeszteni hatalmi befolyásukat a Balkán egészére, mint fontos világstratégiai régióra. Erkölcsi érdekek A kemény döntések meghozatalának halogatása már oly sok kárt és emberi szenvedést okozott (Bosznia esetében például), hogy az amerikai és európai politikusok erkölcsileg immár nagyon is rá voltak kényszerítve a cselekvésre. Végkövetkeztetés helyett Az elmondottak alapján megállapítható, hogy vannak helyzetek, amelyekben különösen nehéz jó döntéseket hozni; a mindennapi életben épp úgy, mint az üzleti életben, a politikában, vagy a nemzetközi konfliktusok világában. Különösen akkor, ha emberek sokaságának élete forog kockán. Ezekben az esetekben indokolt a rendkívüli óvatosság. Első lépésként mindenképpen érdemes lehetőleg pontosan meghatározni, hogy mik az ember „érdekei”, „értékei”, logikái”, és „érvei”. Második lépésként fontos világosan elkülöníteni e négy csoportot egymástól (nem összekeverni például az érdekeket és értékeket), és alaposan tanulmányozni összefüggéseiket. Harmadik lépésként fontos meghatározni prioritásainkat, vagyis tisztázni azt, hogy a különböző érdekek és értékek, logikák és érvek közül melyeket preferáljuk, s melyeket rendeljük alá másoknak. Döntésünket végül az így kialakult összefüggésrendszer alapján érdemes meghoznunk. Vannak azonban szakértők, akik azt vallják, hogy még ebben az esetben is, vagyis minden olyan erőfeszítés ellenére is, amely racionális és logikus módon kíván eljutni a döntéshez - mindig szakadék tátong az összes releváns tény mérlegelése és a döntési aktus között. „Ugrani”13 kell. A választás, a döntés bizonyos fokig mindig ugrál a sötétbe, mindig kockázatot rejt magában. Annál inkább, mivel - mint ahogy erről manapság sok szó esik - a legkisebb változtatás a kiindulópontban, az „eredeti feltételekben” drámaian más irányba futtathatja az eseménysorozatot. Még magasabb a kockázat, ha emberek élete a tét. Ez a politikai döntéshozók erkölcsi felelősségét veti fel. Semmi nem szolgálhat mentségükül, ha nem tettek meg mindent annak érdekében, hogy a lehető legjobb döntést hozzák meg. Az érdekek, értékek, logikák és érvek körültekintő számbavétele lehet egyik módja annak, hogy megóvják magukat az elkerülhető tévedéstől. Jó volna, ha azok, akik Koszovó ügyében a következő fontos döntéseket hozzák majd meg, elvégeznék ezt a gyakorlatot. Fordította: MÁTYÁS GYŐZŐ JEGYZETEK Mint látható, ezek alogikák" eléggé laza és informális módjai az érvelésnek. Formális és hiánytalan szillogizmusok aránylag ritkák a mindennapi döntéshozatal folyamatában. 2 Az utóbbi gyakran úgy értendő, mint „az emberiség érdeke”, a világközösség érdeke”. 3 Lásd ezzel kapcsolatban Samuel P. Huntington cikkét „The Lonely Superpower." Foreign Affairs, 78. 2:35-49. 4 Kenneth Bacont, a Pentagon szóvivőjét idéztem a Newsweekből (1999, 5. sz., 20. oldal). Ezt az egy cikket fogom idézni annak érzékeltetésére, hogy hányféle logikára történik utalás vagy hány különféle logika alkalmaztatik akár egyetlen íráson belül is. Ez ragályos érvnek látszik. Érzelmi retorikájával együtt még az albánok oldalán álló nyugati újságírók is átvették. A már idézett Newsweek-cikkben ez olvasható: ....Az albánok egy ősi nép... Amikor a szerbek Koszovóba érkeztek a kora középkorban, a mai albán etnikum ősei már itt voltak." (23. o.) A szerbek szerint Koszovó a középkori Szerb Királyság központja volt. Az albán bevándorlás csak a tizenötödik században kezdődött. 6 Newsweek, uo. 7 Az, hogy „optimálisan” itt annyit jelent, hogy a békét, a szabadságot, s a jólétet nagyobb mértékben biztosítja, mint bármely e pillanatban számba jöhető más világrendek. 8 Merton Robert K. (1936). „The Unanticipated Consequences of Purposive Social Action" American Sociological Review, I: 894-904. Boudon Raymund. (1979 ) Effects pervers et ordre social. Paris: Presses Universitaires de France. Wandycz, Piotr S. (1992). The Price of Freedom. A History Central Europe from the Middle Ages to the Present. London: Routledge. Wandycz, Piotr, S. (1992). The Price of Freedom. A History of East Central Europe from the Middle Ages to the Present. London: Routledge. 10 Például amikor szeretetigényüket a családról való gondoskodás erkölcsi parancsaként élik meg s értelmezik; vagy amikor egy embercsoport a maga érdekeit a haza megvédésének szent ügyeként fogalmazza meg. Nincs semmi cinizmus ebben az állításban. Annak kényszere és vágya, hogy az ember erkölcsileg alátámassza a maga érdekeit, fokozatosan civilizálhatja, társadalmasíthatja ezeket az érdekeket. 11 A Newsweb-cikkben például idézik Sandy Berger nemzetbiztonsági tanácsadót, aki szerint „Clinton döntésébe belekalkuláltattak Amerika feltételezett nemzeti érdekei is", noha nem utal arra, hogy miben is állnának ezek az érdekek. Uo. 18. o. 12 A koszovói beavatkozás azon a feltételezésen alapult, hogy Európa békéjét és prosperitását hivatott elősegíteni. Newsweek, id. e. 18. o. 13 A tizenkilencedik század második felének poszt-hegeliánus kritikusa Shakespeare Hamletjének tanulmányozása során arra a következtetésre jutott, hogy Hamlet cselekvésre való képtelenségének magyarázata A „heroische Borniertheit" (a hősies szűklátókörűség, butaság) hiányában rejlik, noha ez mind a döntéshozatalban, mind a cselekvésben elengedhetetlen. NYERGES ANDRÁS Senkiföldje: irodalom A kötet indulatos oknyomozás az utóbbi másfél száz év magyar irodalmáról közkézen forgó féligazságok és tendenciózus hazugságok dolgában. A feltárt dokumentumok fittyet hánynak az irodalmi protokoll illemszabályainak és sokakat kínosan érintő módon mutatják be, miként lett az irodalomból hol a jobb-, hol a baloldali ideológiák által annektált és letarolt senkiföldje. A kötet egyenes folytatása a szerző 1998-ban megjelent, Jobb- vagy Balkánján című szúrópróba-gyűjteményének. Fekete Sas Kiadó, 365 oldal, 980 Ft KRITIKA Politikai/pszichológiai érdekek Érdekükben állhatott, hogy megmutassák erejüket, és helyreállítsák évek óta tartó bizonytalankodásuk és tehetetlenkedésük miatt megtépázódott presztízsüket. 10