Kritika 30. (2001)

2001 / 5. szám - Molnár Gál Péter: A Moulin Rouge, avagy egy kávéház metamorfózisai

2001. május 15 avagy egy kávéház Komjáthy Károly zeneszerző-igazga­tó ellenében a színészek megválasz­tották direktorrá a magyar dal prófé­tanőjét. A jelentéktelen nyilvános kínló­dások megszűnnek, amikor Keletitől és Ribnertől átveszi a vezetést Flaschner és Evetovits. 1921. február 4.: 1. Strauss: Déli rózsák - keringő. 2. Perényi Sári, magyar énekesnő. 3- Willy, a zuhanó ember. 4. Víg Miklós humorista (és partnernője, Nagy Annus) Chaplin Pesten és Shimmy. 5. Kosáry Emmy és Király Ernő vendégfellépte Buttykay Ákos-Földes Imre-Bródy Miksa: Itt a macska című egyfelvo- násos énekes vígjátékában. II. rész: 6. Nyitány Moniuszko: Halka című operájából. 7. Harsányi Zsolt bohó­zat-adaptációja: Egy forró nap. 8. Gorilovich Annie táncművésznő. 9- Mary Blank mester-zsonglőmő. 10. 3 Tribolos, komikus, akrobaták. 1922. március 1.: Márkus Alf­réd—Follinusz Aurél-Kalmár Tibor egyfelvonásos operettje: A két jelölt. 1922. április 5.: 1. Strauss: Simplicius, keringő. 2. Perényi Sári magyar énekesnő. 3- Víg Miklós humorista. 4. Ludwig Stark és Adolf Eisler: A császár-per, vidám pesti fiskális história, két képben, egy törvényszéki utójátékkal. Rendezte és a főszerepet alakította: Ferenczy Károly. 1922-ben a mulatóból lesz a Fővárosi Operett Színház Az amerikai Ben Blumenthal átvette az épületet. Vágó László, Málnai Bé­la, Szentgyörgyi István átépítik néző- terét-színpadát. Vágó László a pesti színházak szériaátépítője. Ő csinált kőszínházat Feldék városligeti bodegájából. Át­építette a Magyar és a Király Színhá­zat, a Paulay Ede utcai Kristálypalo­tát Revüszínházzá. Megtervezte a Margit-szigeti Margit Színházat, vas­betonból klasszikus görög oszlopsor homlokzattal, ezer ember befogadá­sára alkalmas nézőtérrel, huszonkét páhollyal, földszinti és emeleti he­lyekkel. Márkus Géza, a színház másik át- építője is fontos család a Nagymező utcai színház életében. Egyik fivére, Márkus Dezső zenekritikus, Szoyer Ilonka férje, a Népopera igazgatója. Márkus Géza tervezte a Tisza Kál­mán (ma: Köztársaság) térre a szín­házat Komor Marcel és Jakab Dezső társaságában (1912). Másik fivére, Márkus Soma a Népszínház orvosa. Nővére, Márkus Emma, Gáspár Artúr író felesége. Margit lánya majd fon­tos igazgatója a Fővárosi Operettnek a háború után. Az átépítéskor kerültek az aszta­lok helyére széksorok. Nagy harc folyt az engedélyért. Az épület egy­szeriben tűzveszélyes lett. Végül a Mozsár utca felé kap a színház még egy előcsarnokot és kijárást arra az esetre, ha tűz ütne ki. A mai színház bal oldalán lévő, a Mozsár utcára nyíló kis előcsarnoka-dohányzója helyén lehetett egykoron a Somossy mulató kifőzdényi étterme, ahol a személyzetnek szolgálták föl akár hajnalban is a vacsorát, nehogy a mulató asztalainál étkezzenek a fize­tő publikum szeme láttára. A kebel­beli konyha lassanként elhíresült Pest ínyencei előtt. Krúdy valóságos rajongója, s ez sokatmondó, lévén az író kora nevezetes gourmet-ja. Kap még egy tűzfolyosót az épü­let, ami átvezet az Andrássy út 36. földszintjére. A háztulajdonos, a sör­gyáros Haggenmacher azzal a felté­tellel engedélyezte a tűzfolyosó ki­alakítását, hogy ennek fejében ő lát­hatja el sörrel a színháztól leválasz­tott mulatót. Moulin Rouge A nemzetközi tőzsdekrach véget ve­tett a háborút követő charleston korszaknak. A Moulin Rouge hal- doklott. Flaschner társult Eveto- vitscsal. Megvették a Moulin Rouge-t. A simulékony, szemüveges Flaschner Ernő, a Párisién Grillben volt főúr. A nyersmodorú Evetovits Brodszky Miklós: Dinasz­tia, Katscher-Her- czeg-Farkas: Csodabár, Robert Stolz: Katóka, Maurice Yvaine: Yes, Rozsnyai Kálmán-Stella Adorján: Lámpaláz, Fé­nyes Szabolcs: A hárem, Maya, Manolita, Eise- mann: Vadvirág, Komjá­thy Károly: Antoinette, Nóti Károly: Nyitott ablak, Walter László-Szüle Mi­hály: Egy bolond százat csinál stb. Verselési kész­sége mintha egyesítette volna G. Dénes György és a fiatal Szenes Iván ritmi­kus képességeit és lele­ményességét. Stella Ador­jánnal írta a Jobb mint ott­hon című bohózatot. Ka­barétréfáinak se szeri, se száma. A magyar bohózat­írás és kabaré-egyfelvoná- sos félreértés-hálózatával, A Párisién feszesen szerkesztett őrü- Grill leteivel a két háború kö­zötti kabarétermelésből is kiemelke­dő szerkezeteket teremtett. Sarkadi Aladár a Király utcai Mandl kávéház komikusait-színésze- it utánozta, miként Nagy Endre szí­nészei az Ős-Budavár tegnapi játék­modorát. Amint bekerült a kabaré a fényes palotába, menten kigúnyolta a nádfedeles kicsi gunyhót, ahonnan jött. Meg is verte érte őket az Úr. Két hónap múlva szedhették a sátorfáju­kat. Harmath bűnbánón visszasom- polygott a Király utcába folytatni órákig a Trocadero Kabaré múltját. Egy hónap után megszűnik. A Nagy­mező utcában két hónapig fenntar­totta magát. Egy teljes évadon át életképesnek mutatkozott a Vidám Színpad Kabaré, Békeffy László és a kupléénekes Boross Géza próbálkozása 1924 ja­nuárjától a következő év februárjáig, majd egyetlen hónapig, 1925-ben a Rakéta Kabaré az utolsó héten Medgyaszay Vilma igazgatásával, mert a fizetésképtelen

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék