Kritika 30. (2001)

2001 / 5. szám - Molnár Gál Péter: A Moulin Rouge, avagy egy kávéház metamorfózisai

20 maradt ott. A végrehajtó lefoglalja in­góságait. Kirakják miskolci lakásából is. Faggatja az ÁVH, hova lett a férje. A színházat öttagú bizottság veszi kézbe. Megbízott igazgató a színi­akadémiát nemrégiben elvégzett Inke László lesz. Jucika idehaza maradt. A Városli­get peremén, a volt Föld Színházban ifjú színházi igyekvők megnyitották a Szabad Színházat. Jucika az első Brecht-előadás Pollyja a Koldusope­rában, amit Vas István fordított. Azu­tán megpróbált megélni a koalíciós évek színházi hányattatásaiban. Az államosítás után a Békés István diri­gálta Vidám Színház tagja lesz (a mai Vidám Színpad helyén). Orosz kol­hozdarabokban játszik, ahol Sulyok Mária a kolhozelnöknő. Termelőszö­vetkezeti törzstehenészetet szervez Urbán Ernő: Gál Anna diadala című tsz-darabjában. Több rendező igyek­szik életet lehelni és elviselhetővé tenni az előadást a volt sikamlós or­feum helyiségében, az Operaház melletti egykori bordélyfertályon. Végül átveszi Nádasdy Kálmán a ren­dezést. Hajnali háromig folyik a két­ségbeesett próba. Még egy bemuta­tót tart a színház, s feloszlik. Komlós Judit a Honvéd Színházhoz vezény­lik. Az első társulati ülésen felesküsz­nek a színészek, mintha sorkatonák volnának. Szó esik róla, hogy színé­­szek-színésznők egyenruhában jár­nak ezután. Szerencsére a felső veze­tés eláll ettől az ötlettől. A Honvéd Színház motorizált tagjai utóbb nem járnak katonai egységekhez tarka műsort és kis egyfelvonásosokat ját­szani. Felépül a háborúban lebombá­zott Vígszínház a körúton, Magyar Néphadsereg Színháza a neve. Itt következik színészpályájának második fejezete. Komlós Juci drá­mai színésznővé érett. Játszotta a Magyar Néphadseregben a Cyrano de Bergerac Roxane-ját, és a József Attilában a városligeti Bicska Maxi­val (Soós Lajossal) a Váljunk el! sze­­relmetesen­ csalta házaspárját Sardou darabjában. A József Attilában - „színház a vá­ros peremén” - Rádai Imrével, meg Gobbi Hildával igen színvonalas körúti színházat hozott létre. Szerette a közönség. Jöttek az Új Lipótváros, meg az Angyalföld kereszteződésé­hez finom színészetet, meghitt elő­adásokat csudáin az emberek. Ját­szott valamennyi pesti színpadon. A Tháliában Eörsi István Sírkő és ka­kaó című groteszkjének ő volt a la­kásadó rémsége, az ezerszemű ház­­izsarnok. Pongyolás elnyomó hata­lom. Férfiszerepnek készült. A ter­vek szerint Latinovits lépett volna föl benne, szoknyában. A színház meg­rettent az ötlettől. Sok lett volna a jó­ból. Latinovits helyett Komlós Juci alakította a szerepet. Komlós Juci elérte a nyugdíjkor­határt. Pályája eddigi utolsó fejezete­ként a Szomszédok című családi szappanoperában Lenke nénit, Zenthe Ferenc feleségét alakította hétről-hétre. Ő lett a televíziós Szabó néni. Ami Gobbi Hilda volt a Rádió­ban, az volt Jucika a tévében. A fá­radhatatlan nagymama. A bölcs né­ni. Lenke, a jóságos, megértő szom­szédasszony. Budapest ostroma után közvetlenül a Moulin Rouge-t régi tulajdonosai újjáépítik négy kg aranynak megfelelő pengőért - hirdeti az újság. Az 1930-as évek közepén lebon­tatták a Margit-szigeten a Párisien Grill nyári helyiségét, amit még Tar­ján Vilmos alapított, aki a rendőri ri­­porterség és a vendéglátás között in­gázott, hol a New Yorkot futtatja föl, pincéjében kabarét szervezvén, hol bérlője a Royal Orfeumnak vagy a Fővárosi Operett Színháznak, hol pedig a Margit-szigeten a Piccadilly elegáns nyári éttermével csábítja az előkelőségeket és a külföldieket. Forgó Gábor belsőépítész türkizkék­ezüst helyiségében roppant kör ala­kú üvegemelvényen helyezkedett el a zenekar. Két lépcsőfokkal lejjebb körötte forgó üvegkorong volt maga a színpad. Két oldalán üveglépcső vezetett le a hasonlóan üvegből meg­épített táncparkett szintjére. A szín­pad háttere közben téglafal volt. A zenekar takarásában beálltak az artis­taszámok a forgó korongra és suhan­va begurultak a zenekar elé, leléptek a színpadra bemutatni számaikat. A középső színpad 10x5 méteres kocsi, vaskereten üvegborítással, alulról különböző színekkel megvi­lágítva. Ezen a kocsin olvadtak a né­zők elé a görlök. Gombnyomásra működött az egész miniatűr lokál­szerkezet. A földszinten páholysor, az emeleten páholygyűrű. Szemben a zenekarral vaskeretben kétfelé nyí­ló üvegajtó tárta fel a dombra épített kerti asztalokat lugasok, szökőkutak karéjában. A szigeti műsorhoz egyes számok a Nagymező utcából átmen­tek, de a nyitó gálaestén (1938 júliu­sában) Matyó lakodalom ... Magyar búcsú címmel Tímár János és Korb Flóra folklór-revüt vitt színre. Evetovits János minden műsorhoz leszerződtetett egy külföldi nagy ar­tistaattrakciót. A siker következtében a romok­nál megnyitotta Evetovits a Polo Klub helyiségeiben a Polo Bárt. A Klub földszintjének végén ugyan­csak szétnyílt az üvegablak, kicsiny teraszra nyílt kilátás, a szökőkutak közötti kis kerek asztalok az ősfák lombjai alatt. Az asztalok lábában vi­lágítótesteket rejtettek el, a roncsoro­­zott tükörüveg asztallapok alatt ugyancsak angol karikatúrák voltak. A sima falakat Eric angol modorban elkészített lovas póló rajzai díszítet­ték. Üzletvezetője a Rákóczi úti egy­kori Tabarin-mulató szivarosfiúja lett, aki a Royal Orfeumban a főpin­cér Evetovich keze alatt dolgozott. Akkor még Auspitz Ernőnek hívták. Később Evetovits titkáraként-mind­­eseként már Porkai Ernő lett a neve. (Utóbb a tekintélyes vendéglátós szakember feleségül vette Tőkés An­nát.) A Margit-szigeti Grill műsorainak konferansziéja Jimmy. Zeneszerzők: Márkus Alfréd, Eisemann Mihály, Brodszky Miklós, Fényes Szabolcs, Gyöngy Pál. Szerzők: Harmath Imre, Halász Rudolf, Rejtő Jenő, Nádasi László. Karmester és ceremóniamester Chappy. Weiss Api a virtuóz dzsessz­­dobos, Solymossy Lulu a zongorista és Len Hughes angol trombitás, Torma-Kilényi testvérek. 1936-ban (Zenés-táncos-kacagó Olimpiász) pezsgőzött Festetics Er­nő „Náci” gróf. Záróra után tovább akart mulatni. A „nagy vendégért” Evetovits meghosszabbította a nyitva tartást. A gróf utóbb megnyitotta az Opera mögötti Kék Duna éttermet, A garni földszintjén. Akkoriban vette feleségül Paksy Máriát, a Hitelbank leányát. Családját egészen feldúlta az Ullmann-unokával való házassága. Egy nyári szünetben, amíg a tár­sulat a szigeten volt elfoglalva, Flaschner átépíttette a Moulin Rouge-t. Ezentúl a műsorkezdés szignáljára a 8 tagú zenekar lassan lesüllyedt a pincébe, csak a karmes­ter feje látszott ki, a színpad pedig hátulról kitolódott a zenekar addigi helyére. A zenekar helyével megna­gyobbodott a játékra és revütáncra alkalmas hely. A zsidótörvények értelmében megvonták Flaschnertől az italméré­si engedélyt. Az üzletet átadta egy ar­ra kijelölt tulajdonosnak, Nedecz­­váry „Brúnó”Jánosnak, akinek első ténykedése az volt, hogy a Moulinből munkaszolgálatra küldte a meg nem felelő származású alkal­mazottakat. Másfelől: Porkai Ernő tá­jékoztatása szerint itt tanyázott a VKF II., és mentesítették a szükséges al­kalmazottakat: a rendező Jimmy urat és a dzsesszzenekar-vezető Chap­­pyt. 1942 januárjában Karnevál a Moulinban. Prof. Alphonso néven szerepel Markstein József. Budapest ostroma után közvetle­nül a Moulin Rouge-t régi tulajdono­sai újjáépítik négy kg aranynak meg­felelő pengőért - hírleli az újság.* 1 2 3 4 5 6 * 8 9 10 1 12 13 14 15 16 17 18 19 1945-ben a Moulin új igazgatót, il­letve tulajdonost kapott Ehrenthal Teddy személyében. Ehrenthal Teddy Buick kocsin járt. Az autó nik­­kelezett részeit azonban feketére festette le, hogy ne legyen annyira feltűnően hivalkodó. Leszerződtette a régi mulatószakembereket. Ismét Siliga Halász Rudolf írta a műsoro­kat, a koreográfiákat Nemes György készítette. Idővel magyarosított Bu­dapest Táncpalota névre. A Pannónia Vállalat vezetésébe került a mulató. Visszakeresztelték Moulinre. MOLNÁR GÁL PÉTER JEGYZETEK 1 Krúdy Gyula: Ady Endre éjszakái... 2 Kóbor Tamás: Budapest, Pesti Szalon, 1993. 3 Somlyó Zoltán: 4 magyar kabaré hőskorából, literatura, 1927. 355. 4 Jaszkó Andor - akinek Testvérek című drámájét a Nemzeti ját­szotta 1901-ben - Die Frau des anderen című egyfelvonásosát saját for­dításában bemutatta a Schall und Rauch Einaltertheater Emanuel Reichert, a Deutsches Theater jellemszínészének főszereplésével. Az egyfelvonásos középső darabja Jatzkó Színház után címmel írott három egyfelvonásosának, amit A más felesége közös címmel benyújt a Nem­zetinek. Pesti Napló, 1902. február 20. 5 Panin (Kosztolányi Dezső): Levél a kabaréról, a fiatalságról, a régi és új csillagokról. Színház és Divat, 1916. szeptember 3. In: Szín­házi esték, II. Szépirodalmi, 1978. 6 Sz.É. 1916/29. 7 Sz.É., 1912./12. 8 Váli Mari: Emlékeim Jókai Mórról, Szépirodalmi, 1955. 9 Tempo 1940. Művészi elgondolás: Miss Arizona, coreographia és táncok: M. Utassy Gizi, műsorvezető: Holmes Imre. Minden nap 2 előadás, '/­ 9-től 11-ig délutáni árokkal,'/. 12-2.2-5.12 tagú Arizo­na Jazz. Pipacsban Kóczé Antal és cigányzenekara, a Buddhában két zongoránál Tommy and Bessy, ezenkívül Németh Marka, Teddy Hoot, Nagy Margit, Zulejko, Josephine, Daisy, Bányai Ferenc és Holmes Imre. 1936-ban a legújabb külföldi és magyar dzsesszslágerekkel: Conny Hansen, Gergely Vilma, Benedek Tibor. 10 (n. s.) (Nádas Sándor): Pesti Revük. Pesti futár, 1933. No. 4. 11 Az öt Lengyel fiú közt a második legidősebb Lengyel József (1885-1958) kereskedelmi érettségi után hivatalnok. Az első világhá­borúban orosz hadifogságban lett színésszé, női komikus szerepeket ját­szot­t A táborban fejlődői félre a nemi élete. Érdekes darabot irt erről, amit színpadra segítenem." (Lengyel Menyhért Életem regénye, Gon­dolat, 1987.) Hadifogságból hazajövetele után leszerződött Faragó Ödön Kosso-pozsonyi társulatához (1920), Újpesten működik (1921), majd az Andrássy úti színháznál (1921-1924), a Renaissance, a Víg, a Magyar és a Belvárosi színházban szerepel. Emmy (Rákosi Viktor regényéből, Vígszínház, 1932), Megszököl a leányom (Kelemen Kálmánnal Kondor Leó zenéjével, Bethlen-téri Színház, 1936). 12 Köszönet Juszt Juditnak a férje, Vogel Ede hagyatékában tolátt emlékirat-vázlat átengedéséért. 13 Artisták Lapja, 1938. december. 14 írja Hatvany Lili színházi levelében. Sz. É. 1936.52. sz. Hoz­záteszi: „humor, temperamentum, tánc, hang: az ideális szubrett. 15 Szabadság, 1946. július 25. 16 Stella Adorján: Történet egy gyermeklányról, akit a felnőtek - kinevelek, Színház és Mozi, 1954.28. sz. 17 Sz. É., 1920.33. sz. 18 Sz. É., 1924.22. sz. 19 Pesti Műsor, 1946. május 3-tól május 9-ig. 2001. május

Next