Kritika 30. (2001)

2001 / 5. szám - Molnár Gál Péter: A Moulin Rouge, avagy egy kávéház metamorfózisai

2001. május 19 retteket, színháznak átalakíttatta Upor József kávés, a Dreschler kávéház tulajdonosa, aki többször is színházcsinálásba kalandozik: övé volt a Fasor kabaré, később Új Szín­ház címen a Révay utcai Folies mula­tóban irodalmi programmal kísérle­tezik. Bródy a Medgyaszay Kabaré helyén létrehozza az Eskütéri Szín­házat (1920—1921) Audran: A baba című hajdani népszínházi sikerét fölmelegítve.17 1926 májusában megépítteti és megnyitja a Sziget Színpadot Fritz Ödönnek, az Apollo Színpad főrendezőjének művészeti vezetésével, zenei vezető: Losonczy Dezső. Díszlet: Márkus László. Szí­nészek: Mály Gerő, Berky Lili, Szász Ila, Pethes Sándor, Kőváry Gyula stb. Harmadik nyáron az Apollo kitelepí­tett kabaréhelye.18 Régi pesti dáridók címmel megírja a mulatók történetét (1940). Bródy alakját megörökítette a film: Székely István első Lila ű/tócában (1934) egy katonakarmes­tert alakított. Decemberben a Világsikerek Bródy második operett-revüje, ben­ne Feleky Kamill többek között a Csárdáskirálynő Bóniját játssza, a Le­ányvásár Fritzét és Brissard-t a Lu­xemburg grófjából. A Szakács-jelenetben gondosan berendezett konyhát ábrázolt a szín. Pikáns táncosnőkukták segítségével a főszakács kavarta a piros répának, karalábénak, hagymának jelmeze- zett lányokat. A parketten egy magát beszeszeltnek föltüntető vendég műbalhét csinált. Egyre növekvő hangerővel méltatlankodott a műsor miatt. Hiábavalóan igyekeztek lecsil­lapítani. Bejött Jimmy úr, a rendező. Az ügyeletes detektív. A vendég partnernője sem tudta lecsillapítani. A műrészeg fölment a színpadra. A bikaerős Alfonzé megpróbálta meg­fékezni. Lerázta magáról. A trikós, fürdőköpenyes artistákat is lerázta magáról. Szétverte lassanként a dísz­letet, a teljes színpadképet. A liszt, a porcukor kiszóródott a fölborogatott dobozokból. Marietta a csillárra ke­rült. Palacsintasütővel fejbe verte vá­logatás nélkül az alatta működőket. Végül a rommá tett díszletek-kellé- kek között a földre legyűrt szereplő­ket és a megvadult álnézőt a tűzoltó­fecskendővel lehetett lecsillapítani. A részeg vendéget Németh Sándor, a szabadfogású birkózás világbajnoka személyesítette meg, mint korát megelőző első magyar kaszkadőr. Itt vezényelt először zenekart Feleky Kamill, ez azután híres artis­taszáma maradt élete végéig. A szám világsikert aratott, Danny Kaye is si­kerrel felhasználta egy UNICEF- gálán. Vogel Eric emlékiratai azt állít­ják, hogy a piroshajú orosz-amerikai komikus Hollywoodban Vadnai Lászlónak megköszönte az ötletet. Feleky Kamill sikerszáma volt a 7 Hófehérke és 1 törpe: 7 görl között térden járva Feleky volt a rajongó törpe. Sekszpir Folies 1940 címmel 1940 áprilisában szcenírozott Shakes- peare-paródiákat játszanak. Latabár Kálmán fekete lebernyegben, hóna alatt koponyával Hamletet alakítja, ifj. Árpád fivérével Julius Caesar-pa- ródiákat adnak elő. Marietta és Lugosi György a Rómeó és Júlia er­kélyjelenetével mulattatják a publi­kumukat. Az emlékezetet megsegítő színdarabszöveget tartalmazó köny­vecskét Lugosi az ácsolt erkélyre he­lyezi, hogy időnként bele­pillanthasson, Marietta azonban szerelmi szenve­délyében megránduló lá­bával messzire rúgja a da­rabpéldányt. Lugosi két­ségbeesetten keresgéli a színpadon, visszateszi a könyvet, folytatja szerelmi áradozását, Mariettá rúg, a könyv elrepül, kezdődik minden elölről. Az év júliusában a Moulin nyári játékhelyén, a szigeti Párisién Grillben ki­használják, hogy Pesten vendégszerepei a Fényes Cirkuszban a Rivels család: Charles Rivels, és a magyar bohóc, Gerard maszkjában föllép Latabár Kálmán és Árpád. Szeptemberben a Moulin új műsora: Lata- Barnum cirkusza. Cselek­ményes keretjáték fogja össze az artistaszámokat és paródiákat: egy vándorcir­kusz személyzete szerte- széled a kifizetetlen gázsik miatt. A két elkeseredett Latabár ma­ga mellé vesz egy női partnert - Neményi Lilit -, és minden szerep­kört hárman betöltenek. Kálmán Gerard-paródiákat ad elő, majd nő- imitátorként, végül dzsigolóként működik. A láthatatlan ember című H. G. Wells-regény paródiája a Moulin 194l-es műsorának váza: Latabár Kálmán Szondy Birivel imitálja a lát­hatatlansága miatt elkeseredett hely­zetekbe került embert. A műsor cí­me: Halló, itt Rádió Moulin Rouge! Neményi Lili és Latabár Offenbach Szép Helénájának paródiaváltozatát játssza. A fekete, szép Szőnyi Lenke, Mednyánszky Ági és Henriette, Csi­kós Rózsi, Neményi Lili, Komlós Juci alkalmanként Fejes Teri, Fenyvesy Éva és Kiss Manyi működtek a szí­nésznők közül. A bécsi születésű Mednyánszky Ági (1927—), negyedmagával testvé­rek. Az operai balettiskolába járt Henriette nővérével, aki utóbb a Rambert Ballet-hez és a Datmora együtteshez került táncosnőnek. (Férjhez ment Balázs János színész­hez, aki utóbb a rádió rendezője, fi­uk: Balázs Péter színész.) Egy évfo­lyamra jár Brada mesterhez - utóbb Nádasi mesterhez - Patócs Katóval. Gyerekszereplőként az Operaház­ban ő Melinda és Cso-cso-szan fia. Az őrnagy apa felvilágosultan ne­veli leányait. Gyerekengedéllyel fel­lép Ági és Henriette a Kamara Varie­tében, majd a Moulinben és a Pomery bárban. Komlós Juci (1919—) családjában az elődöktől a leszármazottakig min­denki színháznál dolgozott. Anyai nagyapja, Pintér István öregségére ügyelő, a nagymama súgónő. Róza nénje Moly Tamásnak, az írónak, a Thália Társaság első rendezőjének felesége. Mamája, Pintér Irma Sza­badkán két próba között összeháza­sodik a társulat csinos komikusával, Komlós Vilmossal. Jucika már há­romévesen játszik Pécsett. Gépírást tanul, nem színészetet. Pestszentlőrincen lakik a család. Az állami lakótelepen amatőrökkel Herczeg Ferenc Holicsi kupidóját játssza. Beadják a Rózsahegyi-iskolá­ba. Ifjontian szépsége hatott. A Király Színházba Ábrahám Viktóriájához ismeretlen megfelelőt keresnek a szubrettszerepre. Kertész Gábor a bonviván, a később öngyilkossá lett Hont Erzsi a primadonna. A Három a kislányban a legkisebb Tschöll- leány. Sulyok Mária játssza a szubrettszerepet, Grisi énekesnőt. Az előadások végeztével a Moulin Rouge mulató csípős revüinek, pesti kabaréval elkevert látványosságai­nak primadonnája. Jucika revücsil- lag a Nagymező utcában este tíz óra felé. A konferanszié-színigazgató Békeffy László akarja leszerződtetni Pódium Színpadához, de nem akar véget érni az Elő az okmányokkal! című Békeffy-műsor. Nem kell új be­mutatóval bajlódni. Komlós Juci Sze­gedre megy. A Cigánybáró inasgye­rekének szerepében mutatkozik be a Tisza-parti publikumnak. Az UFA-primadonna Zarah Lean­der ágyából megérkezik bonviván- nak Szegedre Földessy Géza. Össze­házasodik (1945. szeptember 6-án) az okos és leleményes szerelmes szí­nésszel, aki hamarosan színigazga­tóvá avanzsál. Földessy jó színházat csinált Szegeden. Jucika ott prima- donnáskodott. Mellette Mészáros Ági a szubrett. Férje megpályázta azután a Gerlóczy Gedeon által mozinak ter­vezett csinos és meghitt színházépü­letet, a Madách téri Ma­dách Színházat. Jó pajtásá­val, az akkor huszonöt éves Károlyi István gróffal színházat nyitottak. Egy évadig tartotta magát Földessy Géza, végül átengedi Pünkösti Andornak, a kiszolgált hu­szártisztnek a Madáchot. A negyve­nes évek elején ott értelmes irodalmi színház működött. Földessy a hábo­rú után igazgatta kicsikét a Magyar Színházat. Fényes Szabolcs mellett volt tőkés és gazdasági direktor az Operettben. Egyidejűleg a legtekin­télyesebb vidéki igazgatók legelsője- ként kormányozta a miskolci színhá­zat. Jucika Játszott a férjénél Miskol­con, amíg csak Földessy nem utazott tanulmányútra, ahonnan azóta sem jött vissza. Komlós Juci vezette há­rom hónapig a miskolci színházat. A színház és a direktorné pénz nélkül Evetovits János Flaschner Ernő

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék