Kritika 38. (2009)
2009 / 12. szám - Geréb Anna: Az író és a sztár
20 Az író és a sztár kétszer biztosan találkoztak. Az 1918-19-es tanévben Gaál Franciska az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémián Gál Gyula és Csillag Teréz növendéke volt. Az „ifjú színészek rostavizsgálatáról”, ami így a Tanácsköztársaság nyarára esett, a Színházi Élet 1919 július 6-i, 27-es száma számolt be. Idézzük: „Az összes színiiskolák növendékeit megvizsgálta a Színésznevelési Direktórium, vájjon a színipályán meg tudnak-e felelni. Elnök: dr. Bánóczi László." A vizsgabizottság 12 tagja között ült Hevesi Sándor, Márkus László dr., Balázs Béla, Ódry Árpád, Rátkai Márton... Jókai- vagy Eötvös-részletet kellett olvasni, aztán egy verset mondani, majd egy jelenet és egy pantomimszám következett. ,A Színművészeti Akadémia növendékei közül a drámai csoportban... Litkey Irén és... Gál Franciska váltak be.” A professzorától kölcsönzött nevű, de csak 1933-ban, Gál-formában regisztráltatott Gaál Franciska produkciója tehát tetszett a színházi ügyekért is felelős népbiztossági osztályvezető Balázs Bélának. És nem rajta múlt, hogy a fékezhetetlen temperamentumú primadonnajelöltet még az ősz előtt kicsapták a tanodából. Színészegyesületnél tett néhány hetes ismételt próbálkozás után azonban Franciska útja egyenesen a színpadra vezetett, ahonnét csak a hangosfilm betörése térítette el. Tízéves páratlan színházi tündöklését szintén kivételes filmes karrier követte: 1932-36 között eljátszotta kilenc (!) amerikai gyártású német, illetve osztrák sikerfilm főszerepét, a következő három évben pedig a Paramount, illetve MGM sztárja lehetett három film erejéig. (Magyar színésznőként egyedül jutott az igazi hollywoodi filmsztárság küszöbére a hangosfilm korszakában. Hogy ez fizikai és szellemi értelemben mibe került ennek az izzig-vérig közép-európai színésznőnek, az más lapra tartozik, miként az is, miként lett ennek hirtelen, katasztrofálisan vége.) Balázs Béla hasonlóképpen Németországon és Ausztrián keresztül mentette, ami menthető, és váltott át lírai költőből világhírű filmteoretikussá, ám 1931 végén ő a Szovjetunió felé vette útját. Amikor pedig már szabad volt mindkettőjüknek itthon lenniük, Balázs Béla kopogtatott Gaál Franciskánál, amidőn hírét vette, hogy a sztár, Vorosilov meghívására vendégségbe készül Oroszországba. Az Országos Színházi Intézetben két levelet is őriznek ezzel kapcsolatban. Mindkettőt Balázs Béla vezette lapjának, a Fényszórónak céges papírjára. Az elsőt 1945 augusztusában: „Kedves Gaál Franciska Sajátságos útjai a történelemnek, hogy egy orosz vezérőrnagytól tudtam meg végre, hol lakik, holott már régen akartam tiszteletemet tenni. Hallom azonban, hogy holnap repül Moszkvába. Az Isten megáldja, tegyen nekem 2 szívességet. 1. ) Egy premierem volt nemrég Leningrádban. Orosz neve: „Ljubov zemnaja i nyebesznaja” (Földi és égi szerelem - G. A.) - semmit nem tudok róla. Ha bármi hírt vagy lapkivágást tudna hozni magával, roppant örülnék. 2. ) Megjelent nemrég egy könyvem a film művészetéről. Iszkusztvo Kino (A film művészete - G. A.) - Minden filmember tudott róla. Én nem láttam még egy példányt sem. (Pedig magáról is van benne szó!) Kérem, hozzon haza belőle néhány példányt!! Kérem! A harmadik: Küldjön valakit a Cigányszínházba avval az üzenettel, hogy Kodály Zoltán csinálja már a muzsikát ahhoz a darabomhoz, amit ők fognak játszani az ősszel. (Cinka Panna [sic.!] balladájának hívják.) Kérem, ne haragudjon, hogy ilyen teketória nélkül mindjárt kihasználom Moszkvába utazását. De még megszolgálom. Azonkívül postásom, ez az orosz tábornok, egy rendkívül kedves és kulturált történelemtanár, aki még mindig szerelmes Péterbe, melyet vagy 8 évvel ezelőtt látott. Kezeit csókolja Balázs Béla ” 2009. december