Lélektani Tanulmányok 7. (1944)

I. Elméleti rész - 2. Boda István: Egyéniség és típus

(— a vizsgált személy előtt a maguk mintegy „kereszt­kérdés“ jellegében fel nem ismerhető —) kérdésekre kért válaszok útján is kívánunk tisztábban megismerni; a kérdé­seket olyan formába öntjük, és olyan kérdéseket és olyan rendben alkalmazunk, — hogy bennük érdekességet találva — szívesen, a teljesen felesleges gyanakvások nélkül — és szuggesztív befolyásoltságtól általában mentesen — vála­szoljon a vizsgált személy, hogy a feltételek összeségéből minél teljesebb személyiségkép bontakozhassék elénk (amelyben az esetleges egyenetlenségek is biztos felisme­rést és értelmezést nyerhessenek); a kérdések sorozatát úgy építjük fel, hogy az egyén vallomásai során egyre mélyebb érdeklődéssel, egyre őszintébb maga-megismerési vággyal és egyre mélyülő komolysággal forduljon önmaga felé; a kérdések látható középpontjába olyan problémákat állítunk, amelyek nem táplálják a leplezési vagy éppen félrevezetési szándékot és nem kedveznek a durvább fokú önámításoknak sem és it­t. Most már félévtizedre kiterjedő vizsgálataink sorában a szándékos félrevezetésnek egyetlen egy esetét sem találhattuk (— az őszinteségre való törekvés viszont minden esetben megnyilatkozott —) és a mégis érvényesülő szépítgető vágyakozás sem jelentkezett egyetlen esetben sem durvább formában, főleg pedig nem le­ nem­ leplezhető módon. Ugyanígy biztosan felismerhetők voltak a helytelen önismeret tévedései is. A (nem várt módon kevés) „mara­dék megbízhatatlanság“ sem válik azonban gátjává az egyén helyes értékelésének, hanem egyenesen a teljesebb diagnózist biztosító eszköznek bizonyul: ezt a tényt az érteti meg, hogy vizsgálataink középpontjába éppen az egyén legmélyebb szubjektív vágyait, hajlamait, törekvéseit, „beállítódásait“, értékeléseit stb. állítjuk, az egyéni ön­szépítő törekvések maguk is pedig éppen ezek irányába esnek, hiszen mindenki ahhoz hasonlónak kívánja látni és láttatni magát, amilyen lenni szeretne. Ezért a nem teljes megbízhatóságú válaszok, amelyek mellett ott találjuk hosszú sorát a konkrét esetekre vonatkozó „ártatlan“ válaszoknak is, maguk is csak az egyén minél mélyebbről való és telje­sebb megismeréséhez segítenek hozzá. A vizsgálati sorozat felépítésének elméleti alapját ez a

Next