Literatura 1. (1926)
1926 / 2. szám - Hazai 's külföldi tudósítások
Hazai és külföldi tudósítások írt előszót. Zádor István pedig külön e kötet részére készített egy ceruza-portrét Adyról. Tévés fordítása szárnyán Ady méltón vonul be a világirodalomba. A PETŐFITÁRSASÁG idei közgyűlésén dönt az úgynevezett Petőfijutalmak fölött. A Petőfi Társaság ugyanis most évenként nagydíjakat ad ki, s most készült el a javaslat, hogy kik kapják meg az idei nagydíjakat. Eszerint a költő-díjat Juhász Gyula, az elbeszélő-díjat Ambrus Zoltán és a drámai-díjat Herczeg Ferenc fogja megkapni. WERNER GYULA, akinek most jelent meg legújabb regénye, A pipacsszínű dolmány, hónapok óta betegen fekszik. Werner Gyula a nyáron a félegyházai állomáson, az alkalmazottak vigyázatlansága folytán, egy mély gödörbe zuhant és olyan súlyos természetű baleset érte, hogy még mindig betegen fekszik. NÉHÁNY HÉT ÓTA a budapesti lapok ismét közlik Villányi Andor novelláit. Ez a fiatal író a háború alatt tűnt fel, amikor a Magyar Színház nagy sikerrel mutatta be Királynőm, meghalok érted című vígjátékát. Azután Mária címen egy regénye jelent meg Villányi Andornak és többet nem hallottak róla irodalmi körökben. Csak legbizalmasabb barátai tudták, hogy Bécsbe költözött és ott segéd volt egy selyemkereskedésben. Most azután hazatért Villányi Andor és első novellája a Pesti Hírlapban jelent meg, érdekes intimitásomkat közölt arról, hogy hogyan csinálják a nagy selyemkereskedők a divatot és hogyan csináltak divatos árucikket abból a selyemtömegből, amelyet partiban vásárolnak. BERKES IMRE, aki Bülbül hadnagy című regényével annak idején megnyerte az Érdekes Újság regény pályázatát és aki a legérdekesebb és legtehetségesebb magyar regényírók egyike, esztendők óta csak novellákat írt a Magyarságba. Most azután egyszerre két nagy regénye jelenik meg Berkes Imrének. Az egyik egy elragadó történet, amelynek Ahová nem mehet a kakukmadár a címe. Másik regényének a címe Mizera és egy házasság történetét mondja el benne, azt a házasságét, amelyben természetesen a férfi csalódik a nőben, s azt a házasságét, amely után a férfi felszabadul, új és munkás életet kezd. HOGY MIT JELENT egy nagy külföldi írói siker, arról sokat írtak már és kimutatták, hogy J. Barhiemnak, a legnépszerűbb angol regényírónak évi 50.000 font a jövedelme. Barrie az Egyenlőség szerkesztője, ezenkívül szinm darabíró is, s ez is megmagyarázza igen nagy szerzői tantiemjeit. Az idén a magyar írók közzül Budapesten nyilván Herczeg Ferenc keres legtöbbet, akinek nemcsak A híd című darabját játsszák a Nemzeti Színházban, hanem a Herczeg-ciklus többi darabjait is. Az a tantrem, amely az idén jut Herczeg Ferencnek a Nemmzeti Színház bevételeiből számításaink szerint meg fogja haladni a félmilliárd koronát. Utána nyilvánvalóan Fodor László következik, akinek Dr. Szabó Juci című darabját telt házakkal játsszák a Magyar Színházban és aki ennél fogva esténként átlag 5 millió koronát kaptamrabja után. MÓRICZ ZSIGMOND, akinek huszonöt éves írói jubileumát most ünneplik, most fejezte be egy vígjátékát. Móricz Zsigmond most eseténként színházba jár, mert színésznőt keres, akivel darabjának főszerepét eljátszhassa. Szerző, aki hat szereplőt keres ... AZ ATHENAEUM egyik legközelebbi újdonsága Gina Lombrosonak, a nagy Lombroso lányának, a női lélekről írt szenzációs könyve, mely úgyszólván a világ minden nyelvén megjelent és páratlan sikert aratott. Ma már millió példányban forog közkézen és mindenütt érdekes vitákat kelt. «A nő lelke» a címe ennek a hallatlanul érdekes könyvnek, mely voltaképen kettős tükre a nő értelmi és érzelmi világának. Az egyik tükröt Gina Lombroso tartja felénk, a másik tükör pedig az ő saját női lelke, melyben a tükörkép másodszor visszatükröződik. Annyi rejtett lelki rugó került napfényre, hogy száz regényíró merítlhetne témát belőle. Gina Lombroso a nő modern, önállósági és egyenlőségi törekvései ellen harcol; pazar szellemességgel bizonyítja, hogy a nő boldogságát csak a családi tűzhely biztosítja s tehetségeinek, vágyainak, érzelmeinek leginkább a házasság kopottnak vélt intézménye felel meg. Az AKADÉMIA az idén Ambrus Zoltánt tiszteleti tagjává fogja választani. AZ ATHENAEUM pompás új programmájában egész sereg ragyogó magyar írói nevet találunk: Rákosi Jenő, Heltai Jenő, Móricz Zsigmond, Babits Mihály, Bársony István, Krúdy Gyula, Szomory Dezső, Erdős Renée ... A mai magyar irodalom összegyűjtött elites gárdája ez. Bármelyikük könyve egymagában is, irodalmi eseménynek számít. Rákosi Jenő összegyűjtött tanulmányait adja közre, Heltai Jenő utólérhetetlenül szellemes apróságait gyűjtötte kötetbe «Papírkosár» címen, Babits Mihály új regénnyel, a «Halál fiával» szerepel, s új regényt írt az Athesnaeumnak a két népszerű író, Krúdy Gyula (Jockey club) és Erdős Renée (Báró Herzfeld Clarisse) is. A mindig különös és érdekes Szomory Dezső hosszabb hallgaás után friss novelláskötettel lép a közönség elé, s bizonyára osztatlan örömet fog kelteni, hogy újra a könyvpiacra kerül Bársony Istvánnak magyar levegővel telt, bűbájos könyve: a «Természeti és vadászati képek».