Literatura 3. (1928)
1928 / 4. szám - Tudományos gyűjtemény - A színház - Beküldött könyvek és folyóiratok
140 Tudományos gyűjtemény miniszteri rendeletekig és hamis útlevelekig. A mai francia konszervativizmus példája mutatja meg igazában, hogy minő áthidalhatatlan rianás van a politikai elmélet és a gyakorlat között. Ha Sokrates bölcselete a Xantippe háztartásán szenvedett hajótörést, akkor a Maurras filozófiája a Rue de Rome gépfegyverrel fedezett szűk csigalépcsőjén töri ki a nyakát. Ez azonban tisztán a politikai praktikum kérdése, amelyet szigorúan el kell választanunk azoktól a szellemtörténeti értékektől, amelyeket Maurrasnak és másik két konszervatív bölcselőtársának gondolatvilága jelent a ember eszmetörténetére nézve. Ezeket a spirituális értékeket pedig Fábián István tanulmánya nagyon világosan fejti fel. A SZÍNHÁZ Rexa Dezső: A Nemzeti Színház megnyitásának története. (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye megbízásából irta R. D. Budapest, 1928. Pest vármegye kiadása, 100 negyedrét oldal, sok színes és fekete képpel és hasonmás mellékletekkel. Megjelent 1000 példányban az Egyetemi Nyomdában.) A Nemzeti Színház fennállásának kilencvenedik évfordulójára Pest vármegye levéltárosa, az irodalomtörténeti kutatásairól régóta ismert Rexa Dezső, Pest vármegye megbízásából díszművet adott ki, amelyben a vármegyei levéltár ismeretlen adatai, részben pedig a saját gyűjtése és gyűjteményei alapján megírta az első magyar színpad alapításának történetét és Pest vármegyének abban való szerepét. Hatalmas adattömeg ez a könyv a »régi jó táblabírák« korának ragyogó kultúrája és művészetszeretete mellett. Megható pl., hogy Földváry Gábor alispán minő szeretettel gondozza, hajszolja a színház alapításának ügyét, minő személyes szimpátiával kíséri az egyes színészek és színésznők dolgát. Külön hősi lajstrom az összeállítása azoknak az adományozóknak, akik a színházra való gyűjtéssel módját ejtették, hogy Thália a magyar fővárosban állandó magyar hajlékra tegyen szert. Igennagy értéket kell főként a szerző által egybegyűjtött illusztrációs anyagnak tulajdonítanunk, amely nemcsak a régi Nemzeti Színház kész épületét és városképét öleli fel, hanem a félbemaradt épületterveket is felgyűjti, ismeretlen forrásokból ismeretlen kuriózus képeket mutat be. Ilyen pl. egy biedermeier-korbeli magyar kártyalap a Nemzeti Színház és az »Angol Királynő« egykorú képével. Felkutatta Rexa a színház első színlapját is amelyet hasonmásban közöl, külön hasonmás-füzetben mellékeli Vörösmartynak a megnyitásra írt »Árpád ébredése« ünnepi játékát, hasonmásban közli Laborfalvi Róza kérvényét Pest megye alispánjához, a Nemzeti Színház alapítására összeállott részvénytársaság »Részvény-kötelezvényét« és számtalan más egykorú emléket. Az Egyetemi Nyomda a tőle már megszokott előkelő és artisztikus köntösben bocsátotta a könyvet nyilvánosságra. A NYOMDÁSZAT Novák László: A nyomdászat története. (I—III. kötet. »Grafikai Művészetek Könyvtára«, Budapest 1927—28. 150 -1- 108 -1-- 100 oldal, számos, részben színes illusztrációval.) A Novák László szerkesztette Grafikai Művészetek Könyvtára csinos, gusztusos és amellett mindenkor tartalmas kötetei ma már minden művészet- és főként könyvkedvelő ember bibliotékájának ismert és elmaradhatatlan kiegészítője. Az előttünk fekvő három kötet a nyomdászat kezdeteivel, azután a 16. és 17. századi fejlődésével foglalkozik és pedig nemcsak az egyetemes művelődéstörténet, hanem közelebbről a magyar szellemtörténet fejlődésének szemszögéből is. »Egy emberi találmány regényének« lehetne az első kötetet neveznünk, amelyben valósággal izgalmas és pompásan megírt fejezeteket találunk a nyomdászat korai idejéből, a feltalálás dicsőségéért való küzdelem történetéről. Másrészt gondos és gyönyörűen illusztrált fejezetek vezetnek be az inkunábulumok rejteleneibe és főként magyarországi korai történetébe. A második kötet a kiérett renesszánsz nyomdaművészetével ismertet meg bennünket; részletesen és példák felhasználásával bemutatja a nevesebb külföldi és magyar nyomdászmestereket ebben a században. Aztán egyben máris rámutat a nyomtatott betű minduntalan vissza-visszatérő ősi ellenségére, a cenzúrára és a nyomdai privilégium rákfenéjére. Gondosan megírt fejezet ismerteti a nyomdászat fejlődését szervesen kísérő fa- és rézmetsző művészet e századbeli feltörését. A harmadik kötetet a barokkoknak szenteli Novák László és az előbbi két kötetben megismert tartalmi értékeken felül itt már a nyomdamesterség szociográfiai méltatása is belekapcsolódik a könyvbe: alapos fejezet foglalkozik a céhrendszernek a nyomdászat terén való szerepével, a nyomdászbecsület fogalmának kialakulásával, a »becstelen« nyomdászok bojkottálásával, valamint a sajátságos nyomdászszokásokkal. Mint a Könyvtár eddigi köteteinél, itt is ki kell emelnünk e sorozat mesteri nyomdai kiállítását: Dukai Károly mesterszedő grafikus munkáját. Beküldött könyvek és folyóiratok (Megbeszélésüket fenntartja magának a szerkesztőség) A Műgyűjtő. (Művészeti, műkereskedelmi havi folyóirat. Szerkeszti Szilárd Vilmos. 1928. 1—3. szám.) Deu sch-franzes sehe Rundschau. (Herausgegeben von Otto Grautoff. Band 1. (1928. Verlag Dr. Walther Rothschild. Berlin-Grunewald.) Századunk. (Társadalomtudományi Szemle. Szerkesztik Vámbéry Rusztem és Varró István. 111. évf. 1. sz.) Természettudományi Közlöny. (Ismeretterjesztő folyóirat. Szerkeszti Gombócz Endre és Szabó-Patay József. 60. kötet. 2—5. sz.) Pannonhalmi Szemle. (Évnegyedes folyóirat a magyar katolikus kultúra és a bencés szellem szolgálatára. Főszerkesztő : Strommer Viktoria dr. IIi. évf. 1. szám.) Protestáns Tanügyi Szemle. (Évenként 10 füzet Főszerkesztő: Borsos Károly, felelős szerkesztő: Szeléknyi Ödön. II. évf. 1. sz.) Debreceni Szemle. (Tudományos folyóirat. Szerkesztik: Hankiss János és Milleker Rudolf egyetemi tanárok. 1928 januárius.) Magyar Hitel. (Szerkeszti : Zsoldos Géza. 1828 februáriusi és márciusi számok. Egy-egy szám ára 1.60 P.) Képzőművészet. (Művészeti folyóirat. Főszerkesztő : Gyöngyösi Nándor dr. II. évf. 7. szám. Megjelenik évente tízszer. Előfizetési ára egy évre 24 P.) Lám Frigyes : Színházunk külső története dióhéjban. (Kny. a „Győri Hírlap“ 1928 jan. 29. sz.-ból.)