Literatura 13. (1938)
1938. március 1. - Ezekről a könyvekről beszélnek
kint a bölcsesség fokát elérő szemlélet nyugodt realizmusa. Ez a realizmus azonban csak formájában nyugodt, szándékában egy fogékony léleknek az élet elesettjeivel való együttérzéséből és felháborodásából fakad. E tekintetben legjobb a Proletárok c. ciklus, amely helyenkint gorkiji magasságokat ér el. Pompás a kötet címverse is. De ezeken kívül is olyan költemények egész sorát találjuk a kötetben, amelyek gondolataik mélységével, a kifejezés precíz voltával, a rajzolás abszolút kvalitásával arra hivatottak, hogy helyet foglaljanak a magyar irodalom komoly értékei között Szerelmi lírát találunk legkevesebbet a kötetben, pedig ezen a húron is igen finom hangokat talál a költő. MAGYAR SZÉPPRÓZA BIBÓ LAJOS: ANNA TEKINTETES ÜK (Franklin Társulat kiadása, 214 oldal.) A föld regénye ez tulajdonképpen, a földé, amelyért izgalmas harc folyik, amelyért áldozatokat hoznak, amellyel küzdenek és amelyen végül diadalmaskodnak, amikor törhetetlen akarással, emberfeletti munkával — minden elemi csapás ellenére is — arra kényszerítik, hogy teremjen. A városi fiatalasszony, Anna, elvált férjétől 300 holdas birtokot örököl, azzal a kikötéssel, hogy maga tartozik a gazdaságot vezetni. A regény története azt mutatja meg, hogyan törik bele a dáma ebbe a munkába, milyen nehézségekkel kell megküzdenie, hogy kivédje a kisváros lakóinak iránta való rosszakaratát és hogyan találja meg végül a párját a szemeszédes birtokosban. Két gőgös lélek vívódását látjuk és végignézzük a kisvárosi figurák remekbe készült portréinak galériáját. HARSÁNYI ZSOLT: JÓKEDVŰ KÖNYV (Singer és Wolfner-kiadás, 256 oldal.) Két hét alatt elfogyott az első kiadásai ennek a könyvnek. Nem is csoda. Mert azt adja, amire a mai világban a legnagyobb lelki szüksége van az embernek derűt, édes vidámságot. Mintha néhai jó Mikszáth Kálmán mesélő hangja elevenednék meg újra, úgy hatnak ezek az aranyosnál aranyosabb anekdoták. A régi, kedves békevilág finom humora szólal meg bennük és ennek azaranykornak figuráival találkozunk a történetek jórészében. Harsányi Zsolt, a történelmi nagyregények kitűnő írója új oldaláról mutatkozik be itt: humorát, jókedvét csillogtatja megvesztegető kedvességgel. JANKOVICS MARCELL: KIKÖTŐK (Franklin-Társulat kiadása, 225 oldal.) Tengeri utak élményeit meséli el a kitűnő író, a felvidéki magyar irodalom vezére, ebben a finom írásában. Egy rendkívüli kultúrájú connoisseur pompás meglátásai, színes leírásai és az írónak az a sajátos látáskészsége, amely a dolgok mögé tud nézni, adják az útinapló különös értékét. Athén, Isztambul, Odessza, Patlmos, Santorin, Rhodos, Damascus, Korfu, Malta, Amalfi, Tunis, Alger, Malaga, Taormina és Tanger festői tájait érzékelteti színes erővel és a tájon belül az embert, aki mindenekfelett érdekli az írót. Útitársai és a kikötővárosokban szerzett futó ismerősei köréből a legérdekesebb portrék képtárát vonultatja fel előttünk. Pazar bőkezűséggel szórja dús anyagát, mert hisz’ majd mindegyik figura köré egészen külön regényt írhatott volna, annyira lenyűgözően érdekes mindegyikőjük. NÉMETH LÁSZLÓ: KOCSIK SZEPTEMBERBEN (Franklin-Társulat kiadása, 227 oldal.) A mélyen átérzett élmény ereje duzzad ebben a csodálatos finom, művészi írásban, amely egy falusi kisfiúnak a tanulás lehetőségeiért folytatott harcát meséli el. A kis Jó Péter módos falusi gazda fia. Rokonsága már az úriosztály felé kapaszkodik, de az ő apja tudatosan marad meg »okos« parasztnak, öntudatos kisgazdának. Módja felől iskoláztathatná a fiát, de szándékosan nem akar belőle urat nevelni, mert azt tartja, hogy a parasztból lett úr félember és meggyőződése, hogy többet jelent az értelmes paraszt — úgy a maga, mint a falu számára —, mint az úrrá erőlködött, idegen talajában bizonytalan fajta. De a gyerek jóeszű és megbabonázza a tudomány. Egész lelkével csak arra vágyódik, hogy kiemelkedjék a paraszti sorból, többre vigye, mint az apja. Minden áron tanulni akar, magasabb iskolába akar kerülni, oda, ahová szeptemberijén a faluból kigördülő kocsik sora viszi a falu tehetősebb.