Gombocz Zoltán - Melich János: Magyar Etymologiai Szótár, 1-2. kötet. A-Geburnus (Budapest, 1914-1944)

B - bohnya - bohó - bohu - boj - bojkott - bojnyik - bujszáll - bojt - bolt

449 BOHNYA—BOJKOTT BOJNYIK—BOJT 450 fr.-ban la bohème — „l’ensemble des gens qui mènent une vie de bohème“ Littré; „künstler­­leben; künstlerschaft; künstlerviertel in Paris“; a fr. bohème tkp. „ cigány “-t jelent, 1. Schulz, DFrwb. bohn­ya [ez alakban Nyíregyháza vidékéről, MNy. III, 237; alakv.: bochnya a Selmecbányai diáknyelvből, Dobos] 1. ,cipó‘; 2. (diákny.) ,alumneumi kenyér“. -­ tót bochha ,cipó‘ Jancs., vö. tót bochnik Czambel, Rec, bochnika Zát., cseh bocimé ,klum­pen, laib (brot)“. Vö. Dobos, bohó [első adat PÁzMÁNYból, NySz.; alakv.: hahó NySz., SzD., Márt. 1807, 1811, MTsz.; bagyó Nyr. XXIII, 46; bollyá Heltai, Chronica 63b. 1. ; bolyó SL, MTsz.; bója MTsz.] ,stultus, sto­lidus, simplex, albern, tölpelhaft, einfacht; az újabb nyelvben :drollig, schnurrig“ is. Vö. még a Bolyó családnevet. —­ Származékok: bolyok [NySz., MTsz.; alakv.: balyók Adámi, Sprachk.]; bolyókás [NySz., MTsz.; alakv.: bollyokás, ballyokás MTsz.; balyókás Ind. voc., PP., SzD., vö. bolóka, bolyókás Tzs. 1838, balókás Nyr. XXXV, 140] ua. ; bohóc [neol. ; első adat 1835-ből, NyVSz. ; alakv. : bohóc Nagy, A csökölyi nyelvj. 49] ,bajazzo‘; -— bohózat [neol.; első adat 1830-ból, Ny.Sz.] 1. »bolondság; 2. posse“. A *boly- ige (vö. a bolyog c.) származéka (bohó -*= bojó, bolyó). A ,vagabundus“ =- ,stultus“ jelentésfejlődésre vö. lat. délimre (-= Ura ,die furche im ackerbeet“), error -= errare, ném. irren. Egyébként Gömör és Abaúj megyében bolygó, borgó is járatos ,bohó, bolondos­ értelem­ben. Vö. még a balgatag c. Vö. Kassai, I, 338; Budenz, MUSz. 492. sz. ; Szarvas, Nyr. XVII, 390, XXII, 326; Wichmann, Nyr. XXXIV, 244. Máskép, de helytelenül: Simo­­nyi, Nyr. XXIII, 177 (szerinte a bolyók stb. különválasztandó a bohó-tól: amaz -b­ol. balocco, balucco ,maulaffe, tölpel“). ? fbohu [egy adat 1783-ból: „német bohukatu, MNy. VII, 222] ,valamiféle ruhadarab“. Eredete ismeretlen. Vö. talán a bohaj és hűha c. iboj ebben: boj-posztó [Tzs. 1838], genus panni, der Boy“. ném. bői „die undeutsche benennung eines lockergewebten wollenen zeugs“ Grimm, Wb. bojkott [Tolnai, Magy. szót.] .kiközösítés“. — bojkottal [uo.] .kiközösít“. — bojkottot Tóth B., Szájról-szájra 3 161. ném. boykott, boykottier mun. ang. boycott; J. Boycott kapitány nevéből, kit az ir liga 1880 őszén kiközösített, vö. Schulz, Dernb.; Tóth B., Szájról-szájra i. h.; Szily, MNy. VII, 92; Baranyai, Nyr. XXXVIII, 111; P. N. Nyr. XLII, 481. bojnyik [első adat egy tréfás kuruc dalban: bojnyiktánc, NySz., MNy. II, 4; szótárilag elő­ször Bernol. a zboghik szónál; alakv.: bojnyék Bernol. i. h. ; bőnyik, bujnyik, bunyik, bunyik, zbunyik MTsz., Nyr. XXIII, 287; XXVI, 140, 329] 1. ,latro, praedo, räuber, strassenräuber“ CzF., MTsz.; 2. ,kaszált hajú és sötét arcú, mo­gorva nézésű ember v. gyerek“ MTsz.; 3. ,egy­ügyű, félénk ember“ (egy adat Tsz., innen CzF., MTsz.); .ügyetlen“ Nyr. XXVI, 329; 4. .hagymá­hoz hasonló növény, amellyel szükség eseté­ben a szőllőt kötözik“ (egy adat Gyöngyösről, MTsz.). tót zbojník [alakv.: zbojnik, zbojnik, zbunik, zbojnik Czambel, Rec . szerinte a­z a kiejtésben alig hallható, az n-1 d­v. ny-nek]:latro, praedo, praeda­tor, fur, pyrata, räuber, strassenräuber, homicida, totschläger“ Bernd­,­­ cseh­ zbojnik, zbojnik ,stras­senräuber, bandit, rebell“ Rank. Ez egybevetés a m. szónak (egy-egy adattal igazolt) 3. és 4. számú jelentését nem magya­rázza meg. Vö. Czs.; Havas, Nyr. XXIX, 82; Valló, Tót el., Nyr. XXXIII, 560; Gombocz, MNy. VII, 36; Kovács, Nyr. XLI, 427. Helytelenül: Mikl. Slav, el., Nyr. XI, 73; az­­együgyű, félénk’ jelentésű bojnyik­ot Mikl. Slav, el., Nyr. XI, 118 — hely­telenül— a szláv buja ,buja‘ szóból származtatta. bojszáll [egy adat Kiskunhalasról, MTsz.: más képzéssel hajszínt, egy adat, MTsz. : bojszít MNy. I, 270] ,ügyet vet, hederít rá“. Eredete ismeretlen, teljesen hibásan Szent­tamási, Nyr. XXXIV. 26; szerinte tót ne bojsa! , ne félj! 1. bojt co bojt [egy adat MünchC. 174: boito, 1. NySz. I, 272] ,salire, quellen“; igekötővel: fel­ bojt [egy adat WinkC. 296: „feel boyto kwt­­fen“] ,scaturio, aufsprudeln“; — kibojt [Weszpr C. 139: „kewelsegre ky boyth“; alakv.: kibolto, kybolto NySz.] ,emanare, ausströmen“. A bolyog, bolyó­go bohó szavak *boly- alap­szavából­­ cans., ill. intens, képzővel, vö. Szarvas, Nyr. XVII, 387. Talán idetartozik az átható bojt [első adat THALYból, NySz. I, 321 ; alakv. : bojt MNy. IX, 138] ,concitare, aufwiegeln, aufhetzen“. — MAGYAR ETYMOLOGIAI SZÓTÁR.

Next