A Magyar Filozófiai Társaság közleményei 6-9. (1903)

1903 / 6. füzet - Nyilvános felolvasó ülés 1902. december 21-én - Rácz Lajos értekezése: Wundt jelentősége a filozófiáan

A WUNDT JELENTŐSÉGE A FILOZÓFIÁBAN. Mása büszkeséggel gondolt, mint a filozófiai tudományok jelen­legi előhaladásának egyik kiváló tényezőjére, kiben hazai gon­dolkozásunk is — Spencer mellett — bizonyára egyik legelső megtermékenyítőjét, útmutatóját látja (Spencer a sociologia, Wundt a lélektani búvárlat terén), e férfiú Wundt Vilmos, a­kit, éppen ez alkalomból, múlt közgyűlésén, társaságunk is sietett jókívánataival fölkeresni, tiszteletéről biztosítani. Vájjon mivel érdemelte ki Wundt ezt a nagy ünnepelte­­tést ? Hiszen még az, hogy valaki a 70-ik évet megérte, aztán meg, hogy bizonyos számú, filozófiai tartalmú könyvet megírt, nem ok az ünneplésre, annyival inkább, mert a németeknél, kiket egy honfitársuk nem­régiben «das schreibseligste Volk der Welt»-nek nevezett, a könyvírás kevésbbé érdem mint betegség s másfelől a németek Kant föllépte óta — ki az addig lezárva tartott zsilipeket feloldotta — olyan bő mennyi­ségben termelték a filozófusokat, hogy egygyel több vagy ke­vesebb számba se jöhet. Elismerem ez ellenvetések jogosult­­ságát, de én Wundtban nem egy egyszerű, többé-kevésbbé jelentős filozófiai írót látok, hanem a mai német filozófiának legkitűnőbb képviselőjét, a­kihez jelentőség és befolyás tekin­tetében Hegelig visszamenőleg egy német filozófus se hason­lítható, a­kinek a jelenleg élő filozófusok közül is, mint fön­tebb említem, csak H. Spencerben lelhetjük méltó párját, a­kivel ismereteinek mélysége és szélessége, az exakt tudomá­nyok fölött való teljes uralom és monumentális irodalmi alko­tások tekintetében bátran mérkőzhetik s ha a Wundt hire­­neve ma mégis kisebb, annak a korkülönbségen (Spencer 12 évvel idősebb mint Wundt s nagyobb filozófiai alkotásai a 60-as évekre és a 70 es évek első felére esnek, míg Wundt virágkora az utóbbi 15 évre terjed s pályája — mondhatni­­ egyre emelkedőben van), s a német ködös, homályos speku­lációk iránti Hegel fölkeltette, de Wund­tnál teljesen alap­talan —­ félelmen, illetőleg előítéleten kívül fő oka kétségkívül az, hogy Spencer az 50-es és 60-as évek metafizika-ellenes és pozitív irányú gondolkozását, mely részben még napjainkban

Next