A Magyar Filozófiai Társaság közleményei 10-14. (1904)
1904 / 10. füzet - Jegyzőkönyv az 1903. nov. 29-iki közgyűlésről - Dr. Schweiger Lázár értekezése: A nagy szám törvénye
2 A NAGY SZÁM TÖRVÉNYE, alanyi fogalom szférája felöleli az állítmányi fogalom egész terjedelmét. Sajnos, hogy ezen indukció csak nagyon ritkán fordul elő és a társadalom-tudományban egyáltalában nem létezik. Marad még csak a hiányos indukció néhány neme. Ezek között a társadalom-tudományra nézve a legfontosabb az indukció per enumerationem simplicem, melynek művelete azon tények egyszerű fölsorolásában áll, melyekből következtethetni, hogy ami igaznak bizonyult egyes esetekben, az igaz lesz más hasonló esetekben is, de anélkül, hogy okozati összefüggések megelőzőleg be lett volna bizonyítva. A társadalomtudomány csakis ilyen hiányos indukcióval operálhat, mert a határesélyeket és az összes instanciákat nem ismerhetjük s nem sorolhatjuk fel. Azért tárgyalni fogjuk, váljon a statisztika képes-e a társadalomtudománynak azokat az előzményeket megszerezni, melyeket a tökéletes indukció megkíván ? Véleményem a következő: A hiányos indukciónak, habár csak gyönge érvényességű, azon föltevésen alapszik, hogy az összes természeti s szellemi jelenségek nem képeznek valami rendnélküli káoszt, hanem mindenütt uralkodik az okság törvénye. Minden ok előidéz hasonló okozatot, s minden okozat visszautal valami okra. Ha csak egy jelenség volna, legyen az természeti vagy szellemi, mely kivonhatná magát az okozati törvény alól, akkor semmi tapasztalás, semmi tudomány és semmiféle indukció nem létezhetnék. De azért mégis előfordulhat, hogy a post hoc, ergo propter hoc, hamis. Két különböző jelenség lehet egy közös oknak az okozata, csakhogy ennek magyarázatára s megértésére hiányzik a logikai belátásunk. Ha tehát indukciós következtetésünknek érvényességet akarunk szerezni, kell, hogy tisztán a megfigyelendő esetet állítsuk elő és minden zavaró mellékkörülményt kizárjunk, így szigeteli el a vegyész a kísérletét, elkülöníti a zavaró elemeket s csakis az alanynak a tárgyravaló hatását figyeli meg. A kísérlet tehát a természettudományi indukciónak legerősebb segédeszköze, a kísérletezés pótolja a tökéletes indukciót. Térjünk most át a társadalomtudományra. Itt a körül