Magyar Géniusz, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1896-03-22 / 13. szám

SZERKESZTIK = Hevesi József és Papp Dániel SZERKESZTŐSÉG : BUDAPEST, ARADI-UTCZA S. KIADÓHIVATAL . BUDAPEST, TERÉZ-KÖRUT 23.­­=TZ-LAPTTULAJDONOS =­­ „MAGYAR GÉNIUSZ“ IRODALMI VÁLLALAT RÉSZVÉNYTÁRSASÁG V. ÉVFOLYAM. 13. SZ. 1896. MÁRCZIUS 22. IK I A. 3=5­­ .a. = „KOSMOS" MŰINTÉZET KŐ- ÉS KÖNYVNYOMDA ÉS HÍRLAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG * * MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP * * ELŐFIZETÉSI ÁRA: &F? Egész évre 8 frt. Félévre 4 frt Negyedévre 2 frt Egyes szám ára 20 fr. M­ár ott áll az ékes palota a fejlődő székes főváros egyik legjelentősebb pontján, a székes főváros fejlődésének megkapó jeleként. A­hol a magyar poli­tikai, alkotmányi, társadalmi és forgalmi élet középpontja alakul, ott emelkedik ma­gyar irodalmat és művészetet hirdetve a magyar színművészet új otthona. Hatal­mas palota, diszben-fényben gazdag, mint méltó nemzeti önérzetünkhöz, szellemi vilá­gunk fejlettségéhez. A homlokára ez van írva: Vígszínház. Azt jelzi ez a czím, hogy a remek építmény kiváltkép a víg múzsá­nak lesz othona. A víg múzsa fog oda­benn trónolni, de azért Melpomenet, a komoly múzsát se üldözi ki, hanem ha kell, oda ülteti maga mellé kor­mányzótárs gya­nánt. Majd­ majd a többi múzsák is lelhetnek otthon­ra a csarnokok­ban, ha kellőkép beköszöntenek. Szóval a mú­zsák háza lesz a Vígszínház, a mú­zsáké, kik a köl­tészetet szóban s cselekvésben fe­jezik ki. Minden a­mi nagyjelentőségű, nem egy pillanat alatt lesz világra. Az eszméknek vajúdniok kell, a tervek ala­kulnak, változnak, míg leszűrődnek. Az új színház eszméje is áthaladta a vajúdás korszakát; a Vígszínház terve is soká forrott, mig tényleg leszűrődött. Története van már ma is e színháznak, bár kapui még meg se nyíltak s történetébe itt-ott — ha vékony ereken — a közelmúlt poli­tikai és társadalmi története is belejátszódik. E történet a társadalmi erők győzelmét hirdeti. A politikai világ nem teremtette meg azt, a mi irodalmi és művészeti köz­életünknek szinte égető szüksége, az új vígszínházat hát megteremtette a társada­ AZ UJ SZÍNHÁZ. lom, melynek törekvései buzgó harczoso­­kat leltek azok személyében, akik a Víg­színházat létesítették. Az új műintézet létrehozását közéletünk főkép annak a három férfiúnak köszön­heti, akik a néhány hét múlva megnyíló színháznak igazgatóságként élén állnak. Keglevich István gróf, Szécsi Ferencz dr. és Faludi Gábor voltak azok, a kik a Vígszínházat tulajdonkép létesítették. Hár­muk közül egyik se szorul arra, hogy bemutassák a közönségnek Keglevich Ist­ván gróf régóta becsült alakja közéletünk­nek. A politikában épp úgy előkelő sze­repe volt, mint a művészeti világban. Most csak ez utóbbiról emlékezünk meg, mert hisz egy újabb művészeti tényével állunk szemben. Keglevich István gróf érdemeit a magyar művészet körül akkor tudjuk csak igazán megbecsülni, ha egybevetjük a mai viszonyokat az akkoriakkal, a mi­kor Keglevich István állt a színművészeti ügyek élén a Nemzeti Színház és Opera­ház intendánsaként. Igazán virágzó csak az ő intendánssága alatt volt Operahá­zunk; akkor szerezte műintézetünk kivét­­nevét. Annak a műgondnak és műizlés­­nek, mely Keglevich gróf alatt fejlődött ki Operaházunknál még ma is meg van­nak ott nyomai. A Vígszínház művészi nívójára az becses garanczia. Szécsi Ferencz dr. képviseli az iróvilá­got a Vígszínház igazgatóságában. Sokáig mint aktív hírlapíró is szerepelt s az idő­ből még emlékezik a közönség Francis­­kus elmés tárczáira, melyek Szécsi Ferencz dr. tolla alól kerültek ki. A szinműirással is megpróbálkozott s egy darabja állan­dóan repertoáron van a Nemzeti Színház­ban. Szellemességének bizonynyal számos víg perczet fog köszönni a Vígszínház közönsége. Faludi Gábor társul az említett két férfiúhoz. Ő fogja a szellemiekből is kivévén a kellő részt intézni a színház­­vezetésnek egyik leglényegesebb oldalát, az adminisztratív részt. Keglevich gróf és Szécsi Ferencz inkább a színpaddal, Faludi Gábor inkább a nézőtérrel fog fog­­lalkozni. A közön­séggel való érint­kezésben nagy prakszisa van s ismeri a közön­séget a páho­lyoktól a kakas­ülőig. Akinek fo­galma van a szín­­házvezetésről, az tudja, mily fon­tos jó tulajdon­ság az ily ismeret. A spec­iális művészi intézés is szaktekintély vállain nyugszik, a Ditrói Mórén. De róla már szólottunk régebben. Melléje társul főrendezőként a Nemzeti Színház ismert művésze és rendezője Mátrai Béla. E férfiak állnak majd a Vígszínház élén. Most még minden tőlük függ. Ahogy ők fogják vezetni a színházat, olyan lesz a közönség is a színházzal szemben. Most a közönség még nyers, gyáratlan agyag. A Vígszínház vezetői a szobrászok, kik az agyagot formálni fogják. Hogy várjon milyen lesz a szobor? Ez csak a művész­től függ. Meg vagyunk győződve hogy a Vígszínház vezetősége igazi, biztoskezű művészek lesznek. Hogy így legyen, az A VÍGSZÍNHÁZ IGAZGATÓSÁGA.

Next