Magyar Minerva 5. (1934)
R. Berde Mária: Sipos Domokos
Sípos Domokos 1892—1927 — Koszorú helyett most állított sírkövére. — A székelyember fecsketermészet. Szeret elvándorolni, vérében van a nyughatatlanság. Bizonyára szűkös megélhetése is hozzájárult, hogy szolgálatra, iparűzésre ki-kiszármazzék „külső ország”-ba, ahogy a saját „szék”-ein túleső világot nevezi a maga nyelvjárásában. De lelkének is szárnya adatott. A szellem útjain éppen úgy nem fél előretörni járatlan távolokba, ahogy nem ijesztik a térbeli messzeségek. Persze, kinövései is megvannak e lélekalkatnak. Ami Körösi Csoma Sándort Európa első tibetista tudósává tette: a testnek és szellemnek egykép világba sodró szomja, az Sipos Györgyöt, a dicsőszentmártoni vándor kelmefestő-mestert felelőtlen férjjé, apává alacsonyította, úgy hogy élete ötödik tizedében odahagyta kis családját Isten számába. Csak húsz év után bukkant fel ismét aztán, mint polyglott vagabundás, Erdélyben.“") Még jó, hogy Siposné asszonynak is volt mestersége: bábáskodott. És bizony: éjtszaka font, nappal mosott. .. De érdemesnek látszott a két gyermekért a küzdelem. S a fiúnak megvolt a nagy szerencséje, hogy neki két édesanyát rendelt a gondviselés. Tokai írja le, hogyan viszi be a székely szülő fiacskáját az enyedi kollégiumba és hogyan hagyja egy csókkal meg egy pofonnal, de egyetlen garas nélkül az alma mater kebelén, hogy nevelődjék pappá, professzorrá, királybíróvá, amivé hajlama hajtja. És ha az idők szele, árja háromszáz esztendő alatt sokat el is mosott már az iskola anyagi fundamentumából, a szegény diákok még Sipos Domokos tanulóéveiben is meg tudtak élni a maguk emberségéből. Kaptak ingyen ágyat, ellátást, könyveket, ami pedig a ruhát illeti, két-három esztendőt kihúz a hazulról hozott háziszőttes, akkorig pedig ösztöndíja, magántanítványa van az értelmes fiúnak. Legnagyobb életútravaló gyanánt — erkölcs és tudomány mellett — a fogékony lélek a nagyratörés becsvágyát nyerte el itt, állandó sarkaltatást, kitűnni valami módon a köznek, olykor az egész emberiségnek szolgálatában. Teszem Bolyai Farkas mind a saját, mind pedig fia életét egyetlen és végül megvalósított célra irányította, hogy kiküszöbölje az euklidesi mértan egy bizonyíthatlan axiómáját és a klasszikus geometria mellett megvesse a modern geometria alapjait. Az ilyen nevelési eredmények eszköze elsősorban az önálló gondolkodáshoz, kutatáshoz és tevékenységhez való szoktatás. Egyik példája ennek, hogy az ifjúságnak maga szerkesztette szépirodalmi és tudományos folyóirata volt, mely hat évtizednél tovább virágzott egyfolytában. Ennek hasábjain indult el Sipos Domokos is, mint többen a mai erdélyi irodalom számottevői közül. Hogy mit jelenthetett ez az iskolai keret olyan védtelen ifjúnak, mint Sipos Domokos, azt csak akkor értjük meg, ha egybevetjük diák'l____._ *) Az életrajzi adatokat részben Szentimrei Jenő tanulmányából, a „Vágtat a halál” című kötet bevezetéséből vettem.