Csengery Antal - Kemény Zsigmond (szerk.): A magyar nép könyve 2. (Pest, 1855)
Mesék
lovasság szárazon mehet könnyebben. A sereg soha se távozzék messze a Feketetenger partjától, hogy a hajóhaddal folytonos közlekedésben lehessen. Második esetben biztos, az ellenségtől távol fekvő ponton kell partra szállani, melyet rövid idő alatt lehessen megerődíteni. Szebasztopol elfoglalását csak legalább fél ostrom-készülettel s nagy számú kész földzsákokkal lehet megkisérleni. E hely közelébe érve ne mulaszsza el ön Balaklávát elfoglalni, honnan az ostrom ideje alatt a flottávali közlekedés fentartható lesz. Harmadik esetben, ha t. i. Odessa elleni vállalat határoztatnék el ... (a következő sorok a „Moniteurben“ pontozással vannak kitöltve.) Minden esetben ajánlom, hogy seregét soha fel ne oszsza, mert 40.000 ember egy tömör testben mindig tekintélyes erő, elforgácsolva ellenben, semmi. Ha a felosztást az élelmezés teszi szükségessé, ez úgy intézendő, hogy 24 óra alatt a sereg öszpontosítható legyen. Hadmenet közben az oszlopokat úgy rendezze , hogy egyenkint megtámadhatók ne legyenek. Ha az oroszokat visszanyomja ön, ne menjen tovább a Dunánál, ha csak az ausztriai sereg is nem jó a csatatérre. Általában minden mozdulat az angol főparancsnokkal egyetértőleg határzandó el. Ön csak kivételes esetben, ha a sereg életkérdése forog fenn, határozhat önállólag.......... Teljes bizalmam van önben, tábornagy ; ön megtartandja ezen utasításokat és sasaink dicsőségét növelendi.“ Saint-Arnaud tábornagynak a császártól nyert ezen utasítása szerint Gallipoli jön tehát kiszállóhelyül választva.E választást fontos okok parancsolták. A tengeri háború első elve oly gyálpontot jelölni ki , mely az ellenség támadásától biztos, könnyen védhető , a partraszállásra s élelmezésre nézve kényelmes legyen, s honnan könnyen lehessen előre, vagy, ha kell, hátra mozogni. A gallipolii félsziget mindezen igényeknek megfelel. A Dardanellák bejáratánál fekszik s a Marmora- és thrácziai tengerről könnyen látható el élelemmel. Ezenkívül az orosz és török sereg helyzete is parancsolá e pont elfoglalását.. Az oroszok a Dunán Ruszjuk mellett átkelve, s Drinápoly felé nyomulva, okvetlen balra hagynák el a török erősségeket , sőt magát Konstantinápolyt is, megelőzhetnének bennünket s elvághatnák az egyesült hajóhad viszályát. Mig ellenben ha Gallipoli a szövetségesek kezében van, a török főváros nem tarthat attól, hogy egy orosz sereg előnyomuljon s 60,000 angolfrancziát fedetlen oldalán hagyjon. E szerint Gallipoli minden szempontból kitűnőleg volt kiszállási pontul s hadműködési talapzatul választva. Alig érkezett azonban az angol-franczia sereg Gallipoliba, midőn a helyzet hirtelen változott. Szilisztria hősi védelme gátat vetett az orosz haladásnak.A szövetséges sereg fővezérei azt hitték akkor, hogy elég jókor érkezhetnek még a csatatérre, talán fölmenthetik Szilisztriát, mindenesetre azonban a török sereggel egyesülhetnek s az oroszok ellen védhetik a Balkánt, két szárnyuk a sumlai és várnai erősségek által fedezve lévén. De e bölcs és merész terv fölöslegessé vált, mert a törökök vitézsége s a szövetségesek közelléte az oroszt Sziliszria ostromának megszüntetésére, s a Dunán visszakelésre kényszerité. A moditeuri czikk itt hoszasabban indokolja, miért nem üldözték a