Magyar Pedagógia 5. (1896)
BEKSITS IGNÁCZ: Az egyiptomi iskolák I.
AZ EGYIPTOMI ISKOLÁK. mtg sem nyílnak meg a komoly tanító ajkai, akármilyen jól tudja is valamelyik tanuló a lecskéjét. Nevelést is hiába keresünk az arab elemi iskolákban. A szeretetet és gyengéd érzést nem ápolják itt a gyermekek szívében, sőt a meglevőt is kiölik belőle. A durva bánásmód bizalom helyett félelmet, majd alattomosságot ébreszt ki tanítványokban. És ez az alattomosság nagy szerepet játszik az arabok életében, hiszen az iskolai szigorúságot az életben az önkény váltja fel. Csak természetes, hogy az alattomosság második természetévé válik az arab lakosoknak. Az iskolák berendezéséről alig lehet szólni. Asztalt, padokat, képeket vagy táblákat ott hiába keresünk. A padokat pótolja a föld, az asztalokat a tanulók térdei helyettesítik. Tinta-, toll- és az apró pléhtáblákon kívül más eszközre nincs szükségük, a könyveket pedig a Koránból kivonatolt lapok helyettesítik. A fegyelem és rend, amennyiben Afrikában rendről lehet beszélni, tűrhető. A kisfiúk rettegnek a kegyetlen szigorúságtól, így rendetlenkedni, dulakodni nincs is igen kedvük. A tanítók meg mindenütt éber szemekkel őrködnek a felett, hogy a tanítványok helyükről el ne mozduljanak, és hogy kiüljék a 8-tól 12 óráig terjedő időt. Úgy látszik, hogy ennek a pontos megtartásába helyezik ők hivatásuk fenségét, ők, a csibaltnak, időnek és az iskolának a rabjai, így hogyan is nevelhetnének mást, mint rabszolgákat azon ifjakból, kik fajuknál fogva elég értelmesek és eredetileg nem is vad természetűek. Tisztaságot egész Egyiptomban nem szabad keresnünk. A seprővel ott nem sokat bajlódnak, így a por és a pókhálók egészen hamuszínűre változtatják az iskola falait. Szerencse, hogy az ajtók és ablakok mindenhol nyitva vannak amit az enyhe időjárásnak és nem a lakosság jóérzékének vagy elővigyázatának lehet tulajdonítani ; egyébként az iskolák ajtai és ablakai bizonyára mindig zárva volnának. A tanítványok ruhája éppen úgy mint arczuk és testök gondozatlan. A mosdatlan arczokon és mosatlan ruhákon nagyon jól érzik magukat Egyiptomnak telhetetlen legyei. Rend és a tisztaság a tanítóknak sem kényes oldala. Két, három csibuk, száz meg száz czigarettavég szanaszét hever a tanító körül, kinek lomha teste, izzadság- és porlepte arcza arra vall, hogy irtózik a hideg víztől. Sőt az sem megy valami nagy ritkaság számba, hogy rongyos ruháját az iskolában varrja meg a tanító. Említettem, hogy nem csak Hebuannak, hanem Kairónak és környékének is több arab elemi iskolájában voltam. Meg kell azonban jegyeznem, hogy Egyiptom faluiban nagy az iskolahiány. — Nagyobb község kevés van. Csak a városok körül és ott keletkeznek valamirevaló