Magyar Pedagógia 20. (1911)
1911 / 1. szám - KORNIS GYULA: Tolsztoj mint paedagogus I.
REV 201Q TOLSZTOJ MINT PÆDAGOGUS. (Első közlemény.) Minden nagy szellem nemzetének és korának nagy tanítója; nemcsak népművelő, hanem világnevelő is. Tolsztoj gondolatai, mihelyt megszülettek, nemzetköziekké váltak. Életének második felében ő maga is az egész világ pedagógusának érezte magát, aki már a tökéletesedés biztos útját megtalálta. Tolsztoj már huszonegy éves korában, majd ismét egy évtizeddel később iskolát alapított Jasnaja Poljanán. Elsősorban azonban nem ez az iskolaszervezés az érintkező pont az ő egyénisége s a pædagógia között. Elméleti pædagogiai szempontból mindenekelőtt a kultúra fogalmához való viszonya érdekelhet bennünket ; erről mint világfelfogásának legfőbb ütközőpontjáról nézve gondolatait, már könnyen érthetjük pædagogiai elveit és iskolájának szellemét. A pædagogia feladata ugyanis egyrészt kiválasztani azt a műveltségi anyagot, melyet a következő nemzedékre át kell származtatnunk, másrészt megállapítani azon eljárások szabályait, melyek útján ezt a műveltségi anyagot a legalkalmasabb módon a következő nemzedéknek átadjuk, vagyis a magán- és köznevelést szervezzük és vezetjük. Az előbbi feladat, minthogy Tolsztojnak teljesen negatív az álláspontja a mi kultúránkkal szemben, nála sajátos megoldást nyer, parasztromantikája a kultúra értékes tartalmát majdnem a szó eredeti értelmére, a földmívelésre zsugorítja össze. Bár a kultúrával szemben ifjúkorától kezdve nyomon kísérhető kritikája gyűlöletté, szinte ázsiai kultúriszonnyá csak életének utolsó három évtizedében fokozódott, tagadhatatlan, hogy amikor iskoláit szervezte és fönntartotta, már meg volt győződve — mint később látni fogjuk — a nyugati civilizáció értéktelenségéről. A kultúra ostorozó megvetése, a civilizálatlan ember boldogságának eszménnyé emelése és ezzel szemben az iskolának, mint épen a kultúra propagandájának szervezése csak egyike ama nagy belső ellenmondásoknak, melyek Tolsztojban a világ hamis jogrendszerét és egyenetlen társadalmi rendjét elítélő főnemest, a nagybirtokot a legélesebben ellenző nagybirtokost, a művészetet legyalázó hatalmas íróművészt, az orosz for- Magyar Paedagogia, XX. i.I