Magyar Pedagógia 46. (1937)

Kretschmer, Ernst: Körperbau und Charakter - Delaney, P. L.: How Public School Boys Live - Lewington, H. E.: Boy Scouts in Camp - Macdonald, A.: The Undergraduate - Wilson, H. B.: Three Boys on Holiday - Driscoll, J. H.: Government in England - Norman, F.: The British Empire - Pedler, F. J.: Post-War England - Timpson, G. F.: Captains of British Industry and Commerce - West, F. R.: From Coal Mine to Parliament - Bentlay, J. A.: No Hands Wanted

normal schools) 5 évfolyamában a matematika heti óraszáma: 4, 4, 3, 3, 3. Nem hanyagolják el a matematika tanítása közben a történeti kapcsolatokat. A matematikus tanárokat hét egyetem képezi ki (1912-ben még csak három). A tanítás módszertana (egy félévben, heti 2 óra) és gyakorlata (egy harmad­évben, heti 2 óra) is szerepel a tárgyak közt. A tanárvizsgálat írásbeli része három napon át tart 3—3 órában. A japán matematikusoknak hét szaklapjuk van, azonkívül négy a tanulók részére. Legrégibb egyesületük 1877-ben ala­kult. A jelentés önérzetesen mutat rá a fölkelő nap nemzetének valóban bámu­latos előretörésére. Jelitai József: Ernst Kretschmer: Körperbau und Charakter. 11—12. kiadás. Berlin, 1936. 243 lap, 45 képpel. A szerző, az ideg- és elmegyógyászat rendes tanára Marburgban, ebben az alapvető munkában szigorúan tudományos módszerekkel foglalkozik a test­alkat problémájára és a temperamentumok tanára vonatkozó kutatásokkal, amelyek hivatva vannak világosságot deríteni a jellemtípusok és a testalkat összefüggésére. Minden következő kiadásban, a mostaniban is, értékesíti és fel­dolgozza az időközben nyilvánosságra került megfigyeléseket, kutatásokat. Ezúttal elsősorban az atléták pszichológiai méltatásán keresztül sikerült eze­ket önálló személyi típusokként meghatározni. Kísérletek és megfigyelések a pszichológiai anyagnak bizonyos koncentrációját és csökkentését tették lehetővé: a jellembeli tulajdonságoknak merőben leíró, tipikus szemléltetéséből lépésről­­lépésre néhány egyszerű pszichikai alaptulajdonságot, gyökeret sikerült kifej­teni, amelyek a testalkattal kapcsolatosak. Ezekre szerzőnk a „személyiség gyökéralakjai“ elnevezést alkalmazza. Munkája két fő részre oszlik: 1. A test­alkat (módszer, testalkattípusok, arc, koponya, felület, mirigyek, nemi ösztön stb.). 2. A temperamentumok (jellembeli családkutatás, cikloid és szkizoid stb. temperamentumok, kísérleti típuspszichológia, a lángelmék, a temperamentu­mok elmélete). E munka tanulmányozásának érdekében bevezetés- és előkészí­tésként ajánlatos annak az áttekinthető összefoglalásnak ismerete, amely erről a tárgykörről „Kretschmer“ címszó alatt a Magyar Pedagógiai Lexikonban megjelent. (II. 147—48.) kf. P. L. Delaney: How Public School Boys Live (51 1.). — H. E. Lewington: Boy Scouts in Camp (51 1.). — Alec Macdonald: The Undergraduate (A Tale of University Life) (63 1.). — H. B. Wilson: Three Boys on Holiday (48 1.). — John H. Driscoll: Government in England (64 1.).— F. Norman: The British Empire (73 L). — Frederick J. Pedler: Post- War England (52 L). — G. F. Timpson: Captains of British Industry and Commerce (53 1.). ■— F. R. West: From Coal Mine to Parliament (48 1.). — John A. Bentley: No Hands Wanted (How I Became a Pavement Artist) (45 1.). A Teubner-cégnek ezek a kiadványai úgynevezett művelődésrajzi olvas­mányok. Arra valók, hogy megismertessék a tanulókkal az angol életnek egy-egy

Next