Magyar Pedagógia 65. (1965)

SZATHMÁRY LAJOS: A tanárképzés kérdései az NDK-ban

osztva. Szemben kétfelé nyitható tábla, a folyosó felőli falon végig zöld színű, méter széles táblaszalag.) Igen érdekes az ún. pedagógiai praxis tanulmányi napjának szervezete. Egy didak­tikai előadás, egy látogatás valamely iskolában és egy szemináriumi megbeszélés kapcsolódik egymáshoz közös téma révén. Ez a hármas sorozat 13-szor ismétlődik meg egymásután bizonyos időközönként Az Intézet didaktikai osztálya által készí­tett tervezetet alább találja meg az olvasó. Az alább vázlatosan ismertetett terve­zet kidolgozva és sokszorosítva kerül a szemi­náriumvezetők kezébe, így az értelmezés egy­sége biztosítva van. A tanárjelöltek — mint már utaltunk rá — a harmadik és a negyedik év folyamán folya­matos iskolai gyakorlatra mennek, egy teljes hónapra. Ennek a gyakorlatnak az a célja, hogy ,,az iskolai gyakorlat tapasztalatait és azokat az elméleti ismereteket, amelyeket a előadásokon, az iskolai módszeres kísérleteken valamint a szemináriumokon szereztek, elmé­lyítsék. A jelölteknek meg kell ismerkedniük az oktatási és nevelési folyamat kontinuitásá­val, s meg kell szökniük az osztály előtti helyes mozgást.” E külső gyakorlat folyamán a jelölt egy felkért vezetőtanár („Mentor”) irányítása és ellenőrzése alatt dolgozik. Munkájáról munka­füzetet tartozik vezetni és a gyakorlat befe­jeztével az Intézetben módszertani csoport­­vezetőjének bemutatni. (Tartalma: tanmenet, anyagbeosztás, látogatási jegyzetek, óraterve­zetek és megbeszélések jegyzetei, feljegyzések az üzemi látogatásokról, feljegyzések az órán­­kívüli tevékenységekről , Pionír-munka, tanári értekezlet, szülői értekezlet, családlátogatás, stb.) A gyakorlat befejeztével a jelölt minősítést kap a következő szempontok szerint: 1. Hogyan hatott a jelölt nevelői személyi­sége? (Ideológiai magatartás, viszony a tanu­lókhoz és a kollégákhoz, társadalmi magatar­tása, viszonya a munkához, teljesítőképessége, pontossága, stb.) 2. Hogyan értékelhető a jelölt oktató mun­kája? (Mennyire ismeri a tananyagot: mód­szeres tudása, oktatási készsége, nevelői ható­ereje, jellembeli előnyei és hibái, stb.) 3. Miféle tanácsokat kellene adni a jelölt­nek további fejlődése érdekében? (A támoga­tás mértéke, stb.) Az Intézet jegyben kifejezett értékelést is kér a mentortól a jelölt felől. Érdekes kezdeményezés, hogy a jelölteket a tanuló ifjúság életének kérdőívekkel történő kutatásába is bevonják. Ezek a kutatások hasz­nosak, mert érdeklődést keltenek a pedagógus­­jelöltekben a gyermekek életének problémái iránt, másrészt elsajátítja a jelölt a kérdőíves kutatás módszereit, amelyekre később, tanár­­korában is szüksége lesz, végül indítást adhat a jelöltnek a tudományos és rendszerező kuta­tómunkára. Az eljárás rövid ismertetése: Az egyhónapos iskolai gyakorlat során minden jelölt közelebbről is megismerkedik látogatott, illetve tanított osztálya egy tanuló­jával, s az Intézettől kapott kérdéssorozatra a tanulótól gyűjtött információs anyaggal válaszol. A feladat végrehajtása sok odaadást, érdeklődést, lelkiismeretességet és felelősség­­tudatot igényel a jelölttől. A kérdőív-csomó­g tárgykörei: szabadidő, barátság, ifjúsági moz­galom, világnézet, iskola, hivatás, önismeret, eszmények, otthoni családi viszonyok ; Mi érde­kel?; Hogyan képzeled el életedet 25 éves korodra? stb. Az a tanulmányút, mely lehetővé tette e beszámoló elkészítését, alkalmat nyújtott a tanárjelöltek, illetve az egyetemi ifjúság közé­letébe is betekinthetnünk. Részt vehettünk a lipcsei Marx Károly Egyetem 11r60. évi decem­ber hóban tartott központi diákkonferenciáján. Ezen a demonstratív konferencián az Ifj­úság I. 2 A tanár feladatai az ok­tatás terén. (Szakiro­dalom.) Az osztályfő feladatai a nevelők összehangolá­sában. Ismerje meg látogatott iskoláját (Igazgató, pionírvezető, osz­tályfőnök felvilágosításai. Néz­ze végig az iskola termeit, be­rendezéseit. (Klub, kert, stb.) Figyelje meg a tanár óra alatti tevékenységét. Az óra csomó­pontjai. A módszeres eljárások. Jegyezze le az óra menetét. Jegyezze a tanuló szociális maga­tartását és munkaerkölcsét a tanítási óra alatt. a) Az előadási téma elmé­lyítése; b) Bevezetés a tanulmányi nap felada­taiba és az iskola szituá­ciójába; c) Az ifjúsági kérdőívek, és a kérdezés technikája. A tanítási óra tagolása, illetve felépítése. (Szakirodalom.) Megfigyelések a tanulók magatartására, maga­t­ar­­tásuk leírása. Szám Előadási téma Feladat Az egységes szocialista képzési rendszer az NDK-ban. (Elvek, fel­adatok, tartalom és szerk.) 3. Szemináriumi téma

Next