Magyar Pedagógia 65. (1965)
SZATHMÁRY LAJOS: A tanárképzés kérdései az NDK-ban
osztva. Szemben kétfelé nyitható tábla, a folyosó felőli falon végig zöld színű, méter széles táblaszalag.) Igen érdekes az ún. pedagógiai praxis tanulmányi napjának szervezete. Egy didaktikai előadás, egy látogatás valamely iskolában és egy szemináriumi megbeszélés kapcsolódik egymáshoz közös téma révén. Ez a hármas sorozat 13-szor ismétlődik meg egymásután bizonyos időközönként Az Intézet didaktikai osztálya által készített tervezetet alább találja meg az olvasó. Az alább vázlatosan ismertetett tervezet kidolgozva és sokszorosítva kerül a szemináriumvezetők kezébe, így az értelmezés egysége biztosítva van. A tanárjelöltek — mint már utaltunk rá — a harmadik és a negyedik év folyamán folyamatos iskolai gyakorlatra mennek, egy teljes hónapra. Ennek a gyakorlatnak az a célja, hogy ,,az iskolai gyakorlat tapasztalatait és azokat az elméleti ismereteket, amelyeket a előadásokon, az iskolai módszeres kísérleteken valamint a szemináriumokon szereztek, elmélyítsék. A jelölteknek meg kell ismerkedniük az oktatási és nevelési folyamat kontinuitásával, s meg kell szökniük az osztály előtti helyes mozgást.” E külső gyakorlat folyamán a jelölt egy felkért vezetőtanár („Mentor”) irányítása és ellenőrzése alatt dolgozik. Munkájáról munkafüzetet tartozik vezetni és a gyakorlat befejeztével az Intézetben módszertani csoportvezetőjének bemutatni. (Tartalma: tanmenet, anyagbeosztás, látogatási jegyzetek, óratervezetek és megbeszélések jegyzetei, feljegyzések az üzemi látogatásokról, feljegyzések az óránkívüli tevékenységekről , Pionír-munka, tanári értekezlet, szülői értekezlet, családlátogatás, stb.) A gyakorlat befejeztével a jelölt minősítést kap a következő szempontok szerint: 1. Hogyan hatott a jelölt nevelői személyisége? (Ideológiai magatartás, viszony a tanulókhoz és a kollégákhoz, társadalmi magatartása, viszonya a munkához, teljesítőképessége, pontossága, stb.) 2. Hogyan értékelhető a jelölt oktató munkája? (Mennyire ismeri a tananyagot: módszeres tudása, oktatási készsége, nevelői hatóereje, jellembeli előnyei és hibái, stb.) 3. Miféle tanácsokat kellene adni a jelöltnek további fejlődése érdekében? (A támogatás mértéke, stb.) Az Intézet jegyben kifejezett értékelést is kér a mentortól a jelölt felől. Érdekes kezdeményezés, hogy a jelölteket a tanuló ifjúság életének kérdőívekkel történő kutatásába is bevonják. Ezek a kutatások hasznosak, mert érdeklődést keltenek a pedagógusjelöltekben a gyermekek életének problémái iránt, másrészt elsajátítja a jelölt a kérdőíves kutatás módszereit, amelyekre később, tanárkorában is szüksége lesz, végül indítást adhat a jelöltnek a tudományos és rendszerező kutatómunkára. Az eljárás rövid ismertetése: Az egyhónapos iskolai gyakorlat során minden jelölt közelebbről is megismerkedik látogatott, illetve tanított osztálya egy tanulójával, s az Intézettől kapott kérdéssorozatra a tanulótól gyűjtött információs anyaggal válaszol. A feladat végrehajtása sok odaadást, érdeklődést, lelkiismeretességet és felelősségtudatot igényel a jelölttől. A kérdőív-csomóg tárgykörei: szabadidő, barátság, ifjúsági mozgalom, világnézet, iskola, hivatás, önismeret, eszmények, otthoni családi viszonyok ; Mi érdekel?; Hogyan képzeled el életedet 25 éves korodra? stb. Az a tanulmányút, mely lehetővé tette e beszámoló elkészítését, alkalmat nyújtott a tanárjelöltek, illetve az egyetemi ifjúság közéletébe is betekinthetnünk. Részt vehettünk a lipcsei Marx Károly Egyetem 11r60. évi december hóban tartott központi diákkonferenciáján. Ezen a demonstratív konferencián az Ifjúság I. 2 A tanár feladatai az oktatás terén. (Szakirodalom.) Az osztályfő feladatai a nevelők összehangolásában. Ismerje meg látogatott iskoláját (Igazgató, pionírvezető, osztályfőnök felvilágosításai. Nézze végig az iskola termeit, berendezéseit. (Klub, kert, stb.) Figyelje meg a tanár óra alatti tevékenységét. Az óra csomópontjai. A módszeres eljárások. Jegyezze le az óra menetét. Jegyezze a tanuló szociális magatartását és munkaerkölcsét a tanítási óra alatt. a) Az előadási téma elmélyítése; b) Bevezetés a tanulmányi nap feladataiba és az iskola szituációjába; c) Az ifjúsági kérdőívek, és a kérdezés technikája. A tanítási óra tagolása, illetve felépítése. (Szakirodalom.) Megfigyelések a tanulók magatartására, magatartásuk leírása. Szám Előadási téma Feladat Az egységes szocialista képzési rendszer az NDK-ban. (Elvek, feladatok, tartalom és szerk.) 3. Szemináriumi téma