Magyar Pedagógia 68. (1968)
1968 / 1. szám - TERRAY BARNABÁS: A zayugróci tervezetek 1848 felé mutató vonásai
TERRAY BARNABÁS Л ZAYUGRÓCI TERVEZETEK 1848 FELÉ MUTATÓ VONÁSAI (ADATOK AZ ELSŐ ZAYUGRÓCI TANÁCSKOZMÁNY JAVASLATAINAK ÉRVÉNYES TANTERVKÉNT EL NEM FOGADOTT RÉSZLETEIRŐL) Húsz éve államosítottuk iskoláinkat. Az elmúlt húsz év mennyiségileg és minőségileg jelentős eredményeket hozott az iskolák fejlődésében. Ezért időszerű megvizsgálnunk azokat a régebbi idő óta hangoztatott kívánságokat, amelyeknek az eredménye az iskolák államosítása lett. Az összes iskolák államosításának követelését Magyarországon először az 1848. évi egyetemes tanítói gyűlés mondta ki. Méltó ennek 120 éves évfordulóját is megünnepelnünk. A törekvés már régebben elkezdődött. Cikkem a 130 éves előzményeket akarja bemutatni. 1848 követelései, 1848 eredményei a reformkor kohójában keletkeztek. Az egyetemes tanítói gyűlés egyik könnyen felismerhető elődje az 1841. évi ,,zay-ugróci tanácskozmány”. Cikkemben ez utóbbinak három elfelejtett kívánságát szeretném részletesen elemezni. Először egy javaslatot a pedagógus „harmadik rend” létrehozására, utána a felekezeteken felülálló tankönyvek ajánlását, majd a pedagógusok önálló tanácskozási jogának megvalósítását. Ezeket kívánom összefüggésbe hozni az 1848. évi követelésekkel. A harmadik rend létrehozásának kívánsága az egyháztól függetlenített iskola követelésének előzménye. Az a javaslat, hogy a tankönyvek elfogadásánál ne a felekezeti szempontokat vegyék figyelembe, már a felekezeteken és öncélú csoportokon felülálló nemzeti szempont figyelembevétele. Végül az egyházi felügyelet nélküli pedagógus tanácskozások vezettek ahhoz a gyakorlathoz, hogy az 1848-as gyűlés szervezői már önállóan, saját kezdeményezésükre hívták össze a forradalmi tanítói gyűlést. I. A tanterv szövegének kialakulása a) Jelentősége Az „I. Zay-ugróci tanterv” kifejezés alatt az 1842-ben nyomtatásban megjelent szöveget értjük. Elismerten haladó magában a tantervi anyagában is. Ésszerűen kívánja összeegyeztetni az akkori fogalmak szerinti reál és humán műveltséget adó tárgyakat. Polgárosodó falvaink szükségleteit elégíti ki kisvárosi „felsőbb polgári iskolai” osztályainak tanterve. Sok szempontból felülemelkedett a felekezeti ellentéteken. Ennek egyik fontos példáját mutatom be cikkem IV. fejezetében. A nemzetiségi kérdés szempontjából sem annyira merev . Tavasi Lajos: Nevelési emléklapok. V. Pest, 1848. és Nada József: Régi írások. Bp. 1913. 2 A magyarhoni ágost. hitv. evangélikusoknak oskolai rendszere. A t. ez. négy superintendentziák 1842 diki júl. 15. és követk. napjain tartatott egyetemes egyházi közgyűlésének határozata szerint. Pesten, 1842. 95