Magyar Pedagógia 95. (1995)

1995 / 1-2. szám - SZEMLE - NAGY MÁRIA: Somos Lajos, 1952-ben, a III. B-ről

Szemlé­ getett a személyes teljesítmények színvonalának megtöréseihez, mint magának a szak­mának az ellaposodásához, kiüresedéséhez. Ki tudja ma már, hogy Somos Lajos pályakezdésében, indulásában az azt támogató­elfogadó-inspiráló politikai-szellemi légkörnek mekkora szerepe volt abban, hogy a ve­le talán azonos szellemi kvalitású pályatársai között és sokuk ellenében az akkori elis­mertségére szert tegyen? Továbbá, hogy a Somos Lajos pályáját eltérítő, teljesítményét a saját korábbi színvonalához képest alacsonyabbra szorító új politikai korszak(ok)ban a politikai széljárás nem kedvezett-e méltánytalanul inkább más, vele talán egyenrangú szellemi kvalitásokkal rendelkező, ámde az adott politikai rendszerváltozásba jobban il­leszkedő politikai-szellemi habitusú pályatársainak? Mérhetőek lesznek-e valaha is ezek a szellemi teljesítmények egymáshoz? S ha igen, kinek-kinek a saját legjobb teljesítményeit szabad csak értékelnünk? Vagy megér­téssel és szívszorító szomorúsággal figyelnünk kell azokra a tisztes törekvésekre is, amelyek során az ügy iránti elkötelezettséggel valamint az emberi élet fő céljainak és ambícióinak makacs követésével a huszadik század magyar alkotói és közemberei úrrá kívántak lenni koruk hányattatásain? Beszámíthatóak-e az életműbe a meg nem írott, mert megírhatatlan munkák? Mai értékeink szerint kell-e értékelni a csak rosszul meg­írhatott írásokat? Hajlok arra, hogy Somos Lajos 1952-es, a III. B. osztályról írott írá­sát e kételyek szellemében olvassam és lássam a korszak fontos üzenetének. Irodalom Faragó László és Kiss Árpád (1949): Az új nevelés kérdései. Egyetemi nyomda, Budapest. Hóman Bálint (1942):Nemzetnevelők könyvtára. Néptanítók Lapja, 13. sz. 617-618. Jóbony Magda (1951): A Pedagógiai Szemle a szocialista köznevelés szolgálatában. Pedagógiai Szemle, 1. 1-2. sz. 1-2. Kiss Árpád (1943): Mai magyar nevelés. Debreceni könyvek kiadása. Debrecen. Pécsi István (1984): Évtizedek az ifjúságért. Magyar Pedagógiai Társaság, Szolnok. Prohászka Lajos (1943): A korszellem és a nevelői felelősség. Magyar Paedagógia, 4-5. sz. 193-207. Somos Lajos könyvismertetése (1933): Frank Antal: A munkaiskola gyakorlati értéke. (Kiadja a Katholikus Tanítónők és Tanárnők Országos Egyesülete.) c. munkájáról. Magyar Paedagógia, 1. 9-10.sz. 181. Somos Lajos (1937): Gyermek- és ifjúságtanulmányi kiállítás az egri érseki tanítóképzőben. Magyar Paedagógia, 1-2. sz. 26-31. Somos Lajos könyvismertetése (1939). Padányi-Frank Antal: A nevelés módszere. Előadások. Cikkek. (A szerző kiadása. Budapest, 1939.) c. könyvéről. Magyar Tanítóképző, 6. 307-311. Somos Lajos (1940): A gyengébb tanulók szellemi és erkölcsi emelése. Magyar Tanítóképző, 12. sz. 348-357. Somos Lajos könyvismertetése (1942): Gélei József: A nemzetnevelés alapja. (Kolozsvár, 1942) c. munkájáról. Magyar Paedagógia, 4-5. sz. 251-253. Somos Lajos (1947): A hatodik óra. Köznevelés, 18. sz. Somos Lajos (1948): Ellentétek a nevelő és a tanulók között. Köznevelés, 23. 02. Somos Lajos (1952): A III. B. története. Köznevelés, 6. sz. 177-180. Szecskó Károly (1994): Somos Lajos. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest, ONI 111

Next