Magyar Pszichológiai Szemle 9. (1936)
1936 / 1-4. szám - KÖNYVISMERTETÉSEK, BÍRÁLATOK - Nagyagyi folyamatok helyének felismerése / Jacob A.
Ismertetések, bírálatok. 93 2. Szervi károsodottság „maradék tünetei“. 3. Organoid csoport (személyiség-változás, többnyire silányulás, közérzésbeli zavarok, stb.). 4. A rendkívüli indulat okozta kóros szervműködésben nyilvánuló (physiopathiás) tünetek, a zsigeri idegrendszer és a belső elválasztásos mirigyek területén jelentkező zavarok. 5. Lelki eredetű ideges (neurotikus) visszahatások. 6. Tudatos színlelés. 7. A balesettől független, vele tisztán időbelileg összefüggésbe került tünetek. Az eredeti megfigyelésekben, következtetésekben és gondosan körülírt tünetcsoportokban gazdag részletek, köztük az igen tanulságos 19, részletesen kidolgozott baleseti törvényszéki vélemény és a több mint 200 rövid kórtörténet csak a nagybecsű munkának eredetiben való áttanulmányozásával ismerhető meg. Ez annál kívánatosabb, mert ez a tanulmány még a gyakorlott szakorvos kórismerő, gyógyító és minősítő készséget is fejleszti és mert abban mindenkinek egyet kell értenie Benedekkel, hogy a sérüléses idegbeteg sorsát nagyrészben az első vizsgáló dönti el. Foder dr. Nagy folyamatok helyének felismerése. Újabb vizsgálatok kétségtelenné tették, hogy az idegrendszer bármely körülírt részének betegsége az egész idegrendszer, sőt az egész szervezet működését megváltoztatja. Ebben a működési egységben azonban az egyes részeknek mégis jellemző egyéni feladatuk van. Az agykéreg fiatalabb részei pl. túlnyomóan natréteguektel a hat réteg közül az 5. és 6. a központfutó vetítő pályák, a látótelep- és a kérges test-sugárzás végállomása, az 1. és 2. pedig a kéreg egyes részeinek összeköttetését szolgálja. Ebben a szabványos felépítésben azonban számtalan eltérés van s ezen eltérések szerint a kéreg mintegy 200 bonctanilag élesen elhatározható és különleges működést kifejtő mezőre osztható, így pl. a mozgás agyi irányításának szolgálatában álló mezőkből hiányzik az ú. n. szemcsés réteg, de jól fejlett bennünk a nagy laborsejtek rétege, az érző és az érzékszervi mezőkben pedig ép a szemcsés réteg fejlődik túl a többi rovására. Mindezen mezőkben az egyes izmoknak, izomcsoportoknak, testfelületeknek, illetve térrészleteknek megfelelő terület ismerhető fel, így pl a szem-ideg-hártyának (retinának), sőt a sárga foltnak is a calcarinában határozott vetülete van; a calcarina belső szemcsés rétege minden állatban, melynek látóterei közösek, kettős s ez a két szemmel való testies egyellátás alaktani kifejezése velejárója. A látóideg keresztezett rostjai a felső sorban végződnek a látóidegből származó keresztezett pálmák a felső sorban végződnek, a keresztezettlenek az alsóban még pedig úgy, hogy a kétféle pályából származó ingerületek összeolvadhassanak. Úgy véli, hogy a bonctani szerkezet alakulását a működés irányítja. A „fiatalabb“ agykéreg (a neo-cortex) minden részlete kétirányú összeköttetésben áll a látótelep-