Magyar Pszichológiai Szemle 21. (1964)
1964 / 1. szám - TOVÁBBKÉPZÉS ÉS VITA - HALÁSZ LÁSZLÓ: Etika és pszichológia. Jegyzetek az Országos Etikai Konferenciáról
ismerésében az ember nem akusztikai differenciális jegyekben rögzíti az információt, hanem az akusztikai tények artikulációs paraméterekbe kódolódnak át, s e dekódolt döntések sorozata alapján történik a további fonémaosztályozás, így tehát a fonémaosztályozásban mint pszichológiai folyamatban tulajdonképpen már elsődleges akusztikai tények nincsenek jelen. Csisztovics koncepciója bizonyos értelemben Baudouin de Courtenay pszichofonetikai fonémakoncepcióját kelti új életre. Ismeretes, hogy B. de Courtenay szerint: „Mit der einheitlichen Vorstellung des Phonems verknüpft sich (assoziet sich) eine gewisse Summe einzelner anthropophonischer Vorstellungen, welche einerseits Artikulationsvorstellungen, d. h. Vorstellungen vollzogener oder in Vollziehung begriffener physiologischer Artikulationsarbeiten, anderseits aber akustische Vorstellungen, d. h. Vorstellungen gehörter oder im Gehörtwerden begriffener Resultate jener physiologischen Arbeiten sind.” (B. de C., Versuch einer Theorie phonetischer Alternationen, Ein Kapitel aus der Psychophonetik. Straßburg, 1895, S. 9) (a kiemelés tőlem). Mivel Csisztovics nem nyelvész, bizonyos speciális nyelvészeti vonatkozású kérdések további vizsgálatot követelnének, így például a szerzőnek azt az állítását, hogy az átkódolásban minden egyes döntés a beszédfolyamat egyes szakaszának felel meg, az újabb akusztikai vizsgálatok megcáfolják. A beszédfolyamat akusztikai és artikulációs síkjainak paraméterei, mint már erről fentebb szó volt, nem úgy viszonylanak egymáshoz, mint egy az egyhez. Ugyancsak kételyeket váltanak ki nyelvészeti vonatkozásban Csisztovics elképzelései a felismerő rendszer ,,mintá”-jával kapcsolatban Ez összefügg az előbbi megjegyzéssel, tudniillik a hang megkülönböztető jegyekben történő rögzítése és ilyen megkülönböztető jegyekben történő programozás gép számára (gépi elemzés, szintetizálás), az utóbbi évek kísérletezései során nem járt sikerrel. Csisztovics gondolata szerint a hangcsoportok egy osztályba sorolhatók, ha azok „semmi más közöst nem tartalmaznak, mint egy bizonyos »-utasítás-kombinációt.” Tulajdonképpen a közös »-utasításkombináció már azt jelenti (hiszen Csisztovics modellállásának alapjául az utánzás szolgál), hogy a hangok akusztikailag is közös (nem azonos, de közös) vonásokat tartalmaznak. Mindezek a megjegyzések alapjában véve nem érintik Csisztovics cikkeinek lényegét, amelyek célja a beszédfolyamat felismerésének pszichofiziológiai (és nem nyelvészeti) szemszögből történő modellálása. A szerző gondolata arról, hogy a beszéd felismerésében a döntő szerepet az artikuláció játsza, hazai nyelvészek cikkeiben is kifejezésre jutott, így például Fónagy Iván a nyomaték kísérleti vizsgálásakor is hasonló következtetésekre jut. (Lásd Fónagy Iván., A nyomaték hangos vetülete, NyK LXIV. 159.) ETIKA ÉS PSZICHOLÓGIA Jegyzetek az Országos Etikai Konferenciáról — Pécs, 1963. IX. 18-21 DR. HALÁSZ LÁSZLÓ MTA Gyermeklélektani Intézet Tanárképző egyetemeinken és főiskoláinkon e tanévtől kezdve bevezetik az etika oktatását. E tény — az együttélés normái tudományos oktatásának megkezdése — szolgáltatta az alkalmat, hogy a Művelődésügyi Minisztérium Marxizmus— leninizmus Oktatási Osztálya Etikai Albizottsága az etika leendő oktatóinak s művelőinek, valamint a határtudományok néhány képviselőjének részvételével konferenciát hívott össze. A konferencián az oktatás alapját alkotó etika jegyzet szerzői négy előadást tartottak az etika fő kérdéseiről. A pszichológus érdeklődő tekintete az általános tájékozódás mellett magától értetődően tudománya és az etika tudománya találkozási pontjaira irányult. Éppen ezért — a dogmatikus, vulgarizáló etika egészében pszichológiaellenes szemléletét ismerve — némi aggodalommal nézett a konferencia elébe. Aggálya azonban már az első előadás során eloszlott. Huszár Tibor kandidátus „Az erkölcs keletkezése, lényege, fejlődési sajátosságai” című előadásában a szociáldarwinizmussal polemizálva rámutatott, hogy ez az irányzat az elemi érzéseket és a magasabb rendű érzelmeket (köztük az erkölcsieket is) nem 108