Magyar Pszichológiai Szemle 24. (1967)
1967 / 3. szám - P. Liebermann Lucy 1899-1967
P. Liebermann Lucy 1899-1967 67 éves volt kollegánk, P. Liebermann Lucy, amikor meghalt. Pályáját 1926-ban a mai Orvostovábbképző Intézet neurológiai osztályán kezdte el dr. Richter Hugó vezetésével. Munkásságának fő területét ebben az időben a különböző mozgászavarok gyógyítása képezte, különös tekintettel az ataxiások járástanítására. Később a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Gyógy- és Kórtani Laboratóriumában dr. Szondi Lipót mellett dolgozott. Kutató tevékenységét a különböző beszédzavarban, különösen dadogásban szenvedő gyermekek beszédjavításának korrekciója képezte. Behatóan tanulmányozta a különböző mozgászavarok mechanizmusát és ezeket pszichológiai vizsgálatokkal is ellenőrizte. Ezzel egyidőben a Beszédhibások Állami Intézetében is működött. 1938 óta dolgozott az I. sz. Gyermekklinikán, vezette a nevelési tanácsadó rendelését, amelyet dr. Gegesi Kiss Pál irányításával ő szervezett meg. Munkássága során a rendelést hazánk egyik legnagyobb klinikai pszichológiai osztályává építette ki, amelyet haláláig ő irányított. A klinikán végzett szakmai munkájával és szervező tevékenységével párhuzamosan 1945-től 1948-ig a mozgásterápia tanáraként működött a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán, előadója volt a Testnevelési Főiskolának is. Mint az MTA tudományos munkatársa, alapító tagja volt a Magyar Pszichológiai Tudományos Társaságnak, egyben elnökként vezette a Magyar Pszicbiológiai Tudományos Társaság keretén belül működő Módszertani Szekciót. Munkásságát az utóbbi 9 évben ezen a területen kifejtett aktivitás és fáradhatatlan munkabírás jellemezte. Szakmai képzettsége és érdeklődése rendkívül sokirányú volt, de munkásságának alapját mégis a klinikai pszichológia képezte. Tevékenységét ebből elágazóan különböző irányba fejlesztette és szélesítette, a pszichológia csaknem minden területén tájékozott volt. Tudományos tevékenységét a magasfokú szakmai igényesség jellemezte. Kiemelkedő munkát fejtett ki a klinikai pszichológia diagnosztikai módszereinek differenciált kidolgozásában. Originális eredményeket hozott létre nemcsak a pszichodiagnosztika, hanem a pszichoterápia területén is. Eredményei közül említésre méltó a családi csoportterápia elméleti és gyakorlati problémáinak kidolgozása, amelyben úttörő tevékenységet fejtett ki. A klinika keretén belül magasfokú szakmai kollégiumot szervezett különböző szakterületeken dolgozókból. Ezeket a szemináriumokat igényes szakmai nívón vezette. A klinikai pszichodiagnosztika területén új eljárást dolgozott ki a Rorschachteszt grafikai ábrázolásával, amelynek gyakorlati alkalmazása a klinikai pszichológia napi feladatainak megoldásában nyújt gyors és áttekintő segítséget. Élharcosa volt a korszerű klinikai fejlődéslélektani szemlélet kialakításának, ezt a látásmódot elsajátítani kívánó iskola megszervezésének, a legkorszerűbb team-munkamódszerek megvalósításával. Társszerzőként vett részt a dr. Gegesi Kiss Pál által megírt monográfia elkészítésében, amely csaknem 30 évet felölelő klinikai pszichológiai munka gazdag szakmai tapasztalatait és a személyiségfejlődés alapvető problémáit foglalja össze. E mű: Személyiségzavarok gyermekkorban, a klinikai pszichodiagnosztika és terápia elméleti és gyakorlati módszereit mutatja be nagy kazuisztikai anyagon. A munka differenciált összesítést ad a klinika gyógyító munkájába beépült nevelési tanácsadó tevékenység szemléleti alapjairól. A monográfiában képviselt szemlélet, valamint az erre épülő technika elsajátítható és továbbadható, amely a hazai szakirodalom kiemelkedő alkotása, megjelenése, hosszú idő óta fennálló hiányt pótolt. Mint a Fővárosi Bíróság mellé kijelölt igazságügyi pszichológiai szekértő, nemcsak elméleti, de gyakorlati területen is segítette a bíróságok munkáját, főleg fiatalkorúak büntetőügyeiben. Tudományos tevékenységét a kriminálpszichológia területén is több