Magyar Pszichológiai Szemle 29. (1972)

1972 / 2. szám - GEREBENNÉ VÁRBÍRÓ KATALIN–LÁNYINÉ ENGELMAYER ÁGNES: Az ijedtségélmény mint etiológiai tényező a dadogás kialakulásában

III. A módszer ismertetése Mivel a szakirodalom kifejezetten az ijedségélmények kutatására vonatkozó átfogó vizsgálati módszert nem ismertet, a pszichodiagnosztikában használa­tos több vizsgálati eljárás felhasználásával megkíséreltük egy céljainknak meg­felelő, összetett módszer kidolgozását, amelytől a probléma legmegfelelőbb meg­közelítését remélhettük. A módszer részletekbe menő ismertetése, indoklása, az alkalmazott kérdéslisták bemutatása jelen tanulmányunkban helyhiány miatt nem történhet meg, csupán alapjaiban kívánjuk bemutatni azt. Módszerünk szubjektív,pro­jektív jellegű. Két szempontot kellett ki­elégíteni: meghatározott tárgyra irányuljon, s a feladatok megfeleljenek a különböző életkorú gyermekek életkori sajátosságainak. A választott módszer szubjektív jellege az önanalízis bizonyos módjait követeli meg a kísérleti sze­mélytől. Ez gyermekkorban nehézséget okoz, de prepubertásos és pubertásos gyermekeknél már alkalmazható. A projektív jelleg pedig lehetővé teszi az ijedségélmények és félelmek kivetítését. E szempontok figyelembevételével vizsgálati módszerünket a közvetett és közvetlen módszer csoportjára bontottuk fel, melyeken belül több részfeladatot állapítottunk meg. Ezek egymással összefüggnek, eredményeik nem abszolutizálhatók, s a gyermekre vonatkozó egyéb ismeretekkel való összefüggésben lehet bármilyen megállapítás alátámasz­tására felhasználni. A módszer közvetett részét amellyel eleve kizártuk annak lehetőségét, hogy a gyermekben tudatosodjon a vizsgálat tárgya — a következőképpen állítottuk össze: I. Előkészítő beszélgetés, a vizsgálat oldott légkörének biztosítására. Barátkozás. II. A 10 DUSS-meséből (1942) kiválasztottuk azokat (1., 5., és 10.), amelyek leginkább megfelelnek félelemérzetek kimutatására. a) Madár-mese. b) Mese a félelemről. c) Rossz álom — mese. III. A Thematic Apperception Test (TAT) képanyagából 7 képet használtunk fel. Eltértünk azok eredeti sorrendjétől és számozásától, instrukciójától, vala­mint a később sorra kerülő kiértékelésnél sem az eredeti szempontokat követ­tük. Hasonló módon jártunk el a CAT alkalmazásánál, melyből mindössze egy képet emeltünk ki, és építettünk be a TAT képei közé. A kiválasztás szempontjai a következők voltak: a) Nyújtson protekciós lehetőséget a gyermekben élő ijedség- vagy féle­lemélményekhez. b) Ne tartalmazza azokat a képeket, amelyek D. R. Newitt Sanford szerint azon kevés kivétel közé tartoznak, amelyek nem alkalmasak a 14 év közötti gyermekek vizsgálatához. A képekhez adott instrukciók: „Most képeket fogok mutatni neked. Ezek a képek egy könyv illusztrációi. Ha te lennél az író, milyen történeteket talál­nál ki ezekhez a képekhez? Nézd meg jól, mondd el, mi történt, mit éreznek, mit gondolnak a szereplők ! Itt van az első kép.” 1. (CAT 3.) Homályos szobában egy kis nyuszi ül egyedül az ágyban. 2. (11.) Mély szakadékot szegélyező út magas sziklák között. Az úton bizo­nyos távolságban homályos alakok. A sziklafal egyik oldalán egy sárkány hosszés feje és nyaka nyúlik előre.

Next