Magyar Pszichológiai Szemle 43. (1986)
1986 / 1. szám - BAKÓ TIHAMÉR: Terhes állapotban elkövetett öngyilkossági kísérletek személyiségháttere és pszichodinamikája I.
TERHES ÁLLAPOTBAN ELKÖVETETT ÖNGYILKOSSÁGI KÍSÉRLETEK SZEMÉLYISÉGHÁTTERE ÉS PSZICHODINAMIKÁJA LI BAKÓ TIHAMÉR Korányi Frigyes és Sándor Kórház Krízis Intervenciós Osztály Közleményünkben terhes állapotban öngyilkosságot megkísérelt 26 nőbeteggel végzett vizsgálataink eredményeit és azok elemzéseit közöljük: a) a személyiségfejlődés, b) a szuicidális krízist aktuálisan meghatározó tényezők, c) a szuicid veszélyeztetettség jelzései és egj a terápia szempontjából. a) két jellemző személyiségfejlődési zavart különíthettünk el. Kiemelésre tartjuk érdemesnek, hogy bár tapasztalataink szerint az alapszemélyiség zavarai prediszponálhatják a személyiséget szuicid krízisekre, a szuicid esemény tényleges kialakulásában azonban meghatározó a szerepe annak az inter-, illetve intraperszonális történésnek, amely a szuicid krízist közvetlenül megelőzi. b) Vizsgálatainkban — többek között — a terhesség (a tüneteket felerősítő, pszichés történéseket felgyorsító) sajátosságai mellett a partnerkapcsolati konfliktusokat találtuk meghatározónak a szuicid krízis kialakulása szempontjából. A szuicid kísérlet jellegét tekintve két, ún. tiszta típust különíthetünk el. Eseteink nagyobb részében azonban ún. fedő típusokkal találkoztunk, ahol a tentámen kommunikációs tartalmában fellelhető egyrészt a környezettel (partnerrel) való kapcsolat rendezésére való törekvés, másrészt egy sajátos indulatáttételi folyamat, ahol a magzat pusztulásával (szimbolikus formában) a partner is az agresszió tárgya lesz, harmadsorban a tentámen önbüntető tartalma, amikor a beteg önmagát teszi felelőssé a konfliktus kialakulásáért. c) A veszélyeztetettség megállapítására — az életértékek és a távlati célok összefüggéseiben — empirikus kvalitatív analízist alkalmaztunk. d) A terápiában — többek között — a fokozottabb aktivitást, a szakaszoltságot és az eklekticitást emeltük ki. I. Hazánk a nemzetközi öngyilkossági statisztikai adatok tekintetében első helyen áll [KSH, 1.]. Jóllehet a terhes állapotban elkövetett öngyilkossági kísérletek száma ennek csak szerény hányadát képezi, az e területen történő kutatást egyrészt az sürgeti, hogy az ilyen jellegű öngyilkossági kísérletek száma is fokozatos növekedést mutat, másrészt indokolttá teszi a problémakör elemzését a terhesség ténye is, mert a szuicidumok során két élet válik veszélyeztetetté. A terhes állapotban elkövetett öngyilkosságokról vagy öngyilkossági kísérletekről — mind a hazai, mind a külföldi szakirodalomban — viszonylag kevés statisztikai adat áll rendelkezésünkre. * A közlemény az azonos című bölcsészdoktori disszertáció alapján készült [Bakó, 6]. A disszertáció a terhes állapotban öngyilkossági szándékkal fogyasztott szedatívumok magzatkárosító hatását vizsgáló kutatáshoz csatlakozik, mely kutatás 1981 szeptemberében indult Czeizel Endre [16, 16] irányításával. 1*