Magyar Pszichológiai Szemle 43. (1986)

1986 / 1. szám - BAKÓ TIHAMÉR: Terhes állapotban elkövetett öngyilkossági kísérletek személyiségháttere és pszichodinamikája I.

TERHES ÁLLAPOTBAN ELKÖVETETT ÖNGYILKOSSÁGI KÍSÉRLETEK SZEMÉLYISÉGHÁTTERE ÉS PSZICHODINAMIKÁJA LI­ BAKÓ TIHAMÉR Korányi Frigyes és Sándor Kórház Krízis­ Intervenciós Osztály Közleményünkben terhes állapotban öngyilkosságot megkísérelt 26 nőbeteggel vég­zett vizsgálataink eredményeit és azok elemzéseit közöljük: a) a személyiségfejlődés, b) a szuicidális krízist aktuálisan meghatározó tényezők, c) a szuicid veszélyeztetettség jelzései és egj a terápia szempontjából. a) két jellemző személyiségfejlődési zavart különíthettünk el. Kiemelésre tartjuk érdemesnek, hogy bár tapasztalataink szerint az alapszemélyiség zavarai prediszponál­­hatják a személyiséget szuicid krízisekre, a szuicid esemény tényleges kialakulásában azonban meghatározó a szerepe annak az inter-, illetve intraperszonális történésnek, amely a szuicid krízist közvetlenül megelőzi. b) Vizsgálatainkban — többek között — a terhesség (a tüneteket felerősítő, pszichés történéseket felgyorsító) sajátosságai mellett a partnerkapcsolati konfliktusokat találtuk meghatározónak a szuicid krízis kialakulása szempontjából. A szuicid kísérlet jellegét tekintve két, ún. tiszta típust különíthetünk el. Eseteink nagyobb részében azonban ún. fedő típusokkal találkoztunk, ahol a tentámen kommunikációs tartalmában fellelhető egyrészt a környezettel (partnerrel) való kapcsolat rendezésére való törekvés, másrészt egy sajátos indulatáttételi folyamat, ahol a magzat pusztulásával (szimbolikus formá­ban) a partner is az agresszió tárgya lesz, harmadsorban a tentámen önbüntető tartalma, amikor a beteg önmagát teszi felelőssé a konfliktus kialakulásáért. c) A veszélyeztetettség megállapítására — az életértékek és a távlati célok összefüggé­seiben — empirikus kvalitatív analízist alkalmaztunk. d) A terápiában — többek között — a fokozottabb aktivitást, a szakaszoltságot és az eklekticitást emeltük ki. I. Hazánk a nemzetközi öngyilkossági statisztikai adatok tekintetében első helyen áll [KSH, 1.]. Jóllehet a terhes állapotban elkövetett öngyilkossági kísérletek száma ennek csak szerény hányadát képezi, az e területen történő kutatást egyrészt az sürgeti, hogy az ilyen jellegű öngyilkossági kísérletek száma is fokozatos növekedést mutat, másrészt indokolttá teszi a probléma­kör elemzését a terhesség ténye is, mert a szuicidumok során két élet válik veszélyeztetetté. A terhes állapotban elkövetett öngyilkosságokról vagy öngyilkossági kísér­letekről — mind a hazai, mind a külföldi szakirodalomban — viszonylag kevés statisztikai adat áll rendelkezésünkre. * A közlemény az azonos című bölcsészdoktori disszertáció alapján készült [Bakó, 6]. A disszertáció a terhes állapotban öngyilkossági szándékkal fogyasztott szedatívumok magzatkárosító hatását vizsgáló kutatáshoz csatlakozik, mely kutatás 1981 szeptem­berében indult Czeizel Endre [16, 16] irányításával. 1*

Next