Magyar Shakespeare-tár 2. (1909)
1909 / 1. szám - Vegyesek - A "Lenni vagy nem lenni" monológ fordításának változata Kazinczy Ferenctől
Vegyesek. 71 Az 1790-iki szöveg. Lenni? nem lenni? ez tehát a’ kérdés. Annak-e nemesebb a’ Lelke, a’ki a’megmérgesedett tsillagzatok tsapkodásait békével eltűri, vagy annak, a’ki az ínség seregei ellen fel fegyverkezik s ellenkezve ér végett? — Meghalni — el alunni; semmivel sem több . Az 1790 utáni szöveg. Hamlet mélyen elmerülve. Nem veszi észre, hogy Ofélin jelen van. — — — Lenni, vagy nem lenni? ez tehát a’ nagy kérdés! Annak é nemesebb lelke, a’ ki a’ megmérgesült csillagzatok csapkodásait békével tűri, vagy annak, a’ ki az ínség sergei el U. i. Gyulainak rég mondtam már én, hogy igazítsa el ezt a dolgot, de se ő, sem a Zoltán édesanyja kegyed nélkül nem akarnak határozni. Én azt hiszem, jobb mint semmi: ha ott hever a mű, semmi hasznot nem hajt és új fordításokért is csak 200 frtot adnak. Közli: Vértesi Jenő. A «Lenni vagy nem lenni» monológ fordításának változata Kazinczy F.-től. Az 1790-ben kiadott Schröder-féle Hamlet és az 1814-ből való Schlegel-fordítás közti időre Kazinczy Ferencznek még egy eddig ismeretlen Hamlet-fordítása esik, mely azt bizonyítja, hogy az első fordítással elégedetlen Kazinczy már a prózai szöveg átdolgozását is munkába vette. A Nemzeti Múzeum kézirattára a következő czimű kéziratát őrzi: «Fragmentuma a Hamlet ujabbi dolgozatának» (Folio Hung. 141. szám számozatlan 54 folio lap. Évszám nélkül). Mikorról való, nem tudjuk. Mindenképen jele Kazinczy aprólékos gondosságának, annak a csinosítgató kéznek, mely sohse hagyta nyugodtan, mert minden önelégültsége daczára mindig talált munkáin még valami javítani valót. Itt közöljük Hamlet III. felvonásbeli monológjának kinyomtatott és ennek kéziratos szövegét, hogy lássuk mi mindent nem talált azon megjobbítani valónak. Mi azt hisszük, hogy a javítás sok helyt sikerült, de vannak helyek, hol az első szövegezést jobbnak mondhatjuk. A Kazinczy írói egyéniségét jellemző momentumon fölül, nem kisebb érdekkel bízhat a mai kor olvasójára e mutatvány, mert legalább maga meggyőződik azokról a nehézségekről, melyek a 18-ik században még egy oly fordító elé is tolultak, mint a minő Kazinczy volt.