Magyar Szépirodalmi Szemle, 1847. január-június (1. évfolyam, 1-26. szám)
1847-01-31 / 5. szám
MAGYAR SZÉPIRODALMI SZEMLE. KIADJA A KISFALUDY-TÁRSASÁG. Pesten. jan. 31. 1847. 5. sz. * • DRÁMAI KÖLTÉSZET. 1. Kalmár és tengerész. Eredeti dráma 4 felv. Pesten 1845. Nyom. Trattner Károlyi betűivel. 105 1. Ára 1 ft. 2. Végrendelet. Dráma 5 felv. Pesten. Kolosy G. tulajdona. 1845. 91 1. Ára 1 ft. 3. Leona. Tragoedia 5 felv. Pesten 1846. Hartleben és Altenburgernél. Ára 50. kr. — Irta Czakó Zsigmond. • • Összefoglaljuk Czakó mindhárom, eddig adatott és megjelent drámáját, vagy inkább tragoediáit, mivel azok teljesen magokba foglalják szerzőjük folytonos egyéni kifejlődését, melyet, fájdalom, aestheticainak épen nem mondhatunk, ellenkezőleg hiszszük, hogy ő vitte legtovább irodalmunkban azon káros és kóros modort, mely az angol, német és franczia irodalomban már több évtized óta divatozik, mely által költőnk nem mint ép egészséges teremtő tűnik elő, hanem oly vegykém gyanánt, ki megelégedetlenségből és nem eléggé tisztán ismert dolgok utáni vágyakodásából eredt epésségét vegyíti műveibe s igy az olvasóra is inkább leverőleg hat. E megelégedetlenséget igazi, csupasz néven nem igen szeretik megnevezni feltalálói, annál kevésbbé pedig megvallani, hogy az, egyedül csak saját kóros nézetmódjukból eredett s igy csak alanyinak tekinthető , szükségessé vált tehát azt tárgyilagossá tenni, azaz magok kedélyéből ki és a külvilágba átvinni legalább elnevezésben s igy lettek a világ fájdalom, életuntság, európabágyadság elnevezések, elnevezések, mikkel mind hiába akarják palástolni az azokra okul szolgált alanyi kórságot-Czakó ugyan nem első és nem egyedüli az nálunk, ki saját keble megelégedetlenségét tárgyilagossá tenni törekedik. Ily kísérletet már előbb tön „Karthausiában“ Eötvös, Kuthy és legújabban helyenként Petőfi, de mindhárom kedélyek ily állapotában szült művek mellett, más ép egészségessel is gazdagító iro-