Magyar Szépirodalmi Szemle, 1847. január-június (1. évfolyam, 1-26. szám)

1847-01-31 / 5. szám

MAGYAR SZÉPIRODALMI SZEMLE. KIADJA A KISFALUDY-TÁRSASÁG. Pesten. jan. 31. 1847. 5. sz. * • DRÁMAI KÖLTÉSZET. 1. Kalmár és tengerész. Eredeti dráma 4 felv. Pesten 1845. Nyom. Trattner­ Károlyi betűivel. 105 1. Ára 1 ft. 2. Végrendelet. Dráma 5 felv. Pesten. Kolosy G. tulajdona. 1845. 91 1. Ára 1 ft. 3. Leona. Tragoedia 5 felv. Pesten 1846. Hartleben és Altenburgernél. Ára 50. kr. — Irta Czakó Zsigmond. • • Összefoglaljuk Czakó mind­három, eddig adatott és megjelent drámáját, vagy inkább tragoediáit, mivel azok teljesen magokba foglalják szerzőjük folytonos egyéni kifejlődését, melyet, fájda­lom, aestheticainak épen nem mondhatunk, ellenkezőleg hiszszük, hogy ő vitte legtovább irodalmunkban azon káros és kóros mo­dort, mely az angol, német és franczia irodalomban már több év­tized óta divatozik, mely által költőnk nem mint ép egészséges teremtő tűnik elő, hanem oly vegykém gyanánt, ki megelégedet­­lenségből és nem eléggé tisztán ismert dolgok­ utáni vágyakodá­­sából eredt epésségét vegyíti műveibe s igy az olvasóra is in­kább leverőleg hat. E megelégedetlenséget igazi, csupasz néven nem igen szeretik megnevezni feltalálói, annál kevésbbé pedig megvallani, hogy az, egyedül csak saját kóros nézetmódjukból eredett s igy csak alanyinak tekinthető , szükségessé vált tehát azt tárgyilagossá tenni, azaz magok kedélyéből ki és a külvilágba átvinni legalább elnevezésben s igy lettek a világ fájdalom, élet­­untság, európabágy­adság elnevezések, elnevezések, mikkel mind hiába akarják palástolni az azokra okul szolgált alanyi kórságot-Czakó ugyan nem első és nem egyedüli az nálunk, ki saját keble megelégedetlenségét tárgyilagossá tenni törekedik. Ily kí­sérletet már előbb tön „Karthausiában“ Eötvös, Kuthy és leg­újabban helyenként Petőfi, de mind­három kedélyek ily állapotá­ban szült művek mellett, más ép egészségessel is gazdagító iro-

Next