Magyar Szépirodalmi Szemle, 1847. január-június (1. évfolyam, 1-26. szám)

1847-01-24 / 4. szám

ben, az opera és ballet a drámai költészet minden más faján győ­zedelmeskedtek. Azonban az érzékeinkre minden eszközzel mun­káló daljáték hatása nem oly igen uj, miért befolyását már a mult század végén s a franczia császárság idején elismerték s használ­ták, mit főleg a Veszta szűz, mint opera, bizonyít. Még jobban törekvőnek utóbb a francziák az operát , mint általában a drámai költészetet politicai czélokra kizsákmányolni, mire példák a Por­­ticii néma, azon régibb és újabb drámák, melyeknek tárgyul a két Brutus története szolgált. Némileg Seribe szimborálása is ide tartozik, mint a német szomorújátékok között Schiller Fiescója, habár ez utolsók nem hajhászták annyira az ily hatásokat, mint a francziák. De az angolok még kevésbbé próbáltak ilyszerű kísér­leteket, mint a németek, és a­hol a színpadnak nemzeti befolyásáról vagyon szó, joggal hozhatni fel némely nem sikerült és a száraz­földön ismeretlen drámát és énekes játékot e nemből. Sőt inkább a britek, Shakspeare után mindig elsőséget adának a tisztán em­beri viszonyok tárgyalásának drámai művészetekben és sokkal kevésbbé igyekeztek tárgyaik újdonsága, vagy műveiknek poli­ticai színezete által izgatni vagy vonzani, meglehet azért, mivel ilyféle irányvegyízéket nem tartanak méltónak s összegyeztethe­­tőnek azon kívánalmakkal, melyeket tisztult ízlés vár a színmű­től; vagy talán mivel eddig, csak alig sikerült valakinek irányt és műformát szembetűnő egészszé összeolvaszthatni. És ha általában azon szokásnak vagy inkább visszaélésnek, hogy a művészetek vagy a komoly drámai művészet eszközül legyen valamely politikai czélra, van jövendője, hitünk szerint ez nálunk fog legelőbb felvirágzani. Láthatjuk ezt azon hatásból, melyet középszerű, politicai vegyületű darabok is tesznek a kö­zönségre , és abból, hogy rendesen azon helyeket tapsolják meg, melyek nagy szavú politicai vagy rhetori hangban, gyakran igen rosz tapintattal, amolyan politicaiféle tételt harsognak le a szín­padról. (Folytattatik). ÉRTESÍTŐ. Szépirodalmi foglalatosságok. Petőfi Sándor kedvelt lyrai költőnk valamennyi verses munkáit átnézvén, azokat egy kötetbe szorítva Emich­­nél adja ki. Azok közé tartozunk, kik Petőfi erejét érdeme szerint mél­tányoljuk, s azért óhajtjuk, bár ez öszves kiadás, mely az idő által még meg nem bírált munkákat állít össze, a választásban szerző elfogulatlan

Next