Magyar Szépirodalmi Szemle, 1847. január-június (1. évfolyam, 1-26. szám)

1847-02-14 / 7. szám

MAGYAR SZÉPIRODALMI SZEMLE. KIADJA A KISFALUDY-TÁRS­ASÁG. Pesten. feb. 14.1847. 7. sz. DRÁMAI KÖLTÉSZET. Szigligeti újabb színművei. G­i. Grit­ti ered. szomorúját. 5 felv. ker. Pesten. A szerző sajáta. Bizományban Geibel K. 72­­. fűzve 30 kr. Először adatott a nemzeti színpadon 1845. april 19. Megjelent aug. havában 1846. Előre bocsátván, hogy senki sem méltatja jobban nálunk Szigli­geti tagadhatlan érdemét, a mennyiben népi és színmüvei által leginkább ő szerzett nagyobb közönséget a nemzeti színháznak, s ama népies színmüvekben sok dicséretre méltó elemet látunk: czélszerűnek véljük Szigligeti újabb s mind inkább majdnem gyári módon szaporodó munkáit szigorúbban megbírálni, mivel egy részről bizonyos, hogy sok könnyelműen készült munka épen nem nyújt kárpótlást kevesebb, de több szorgalommal befejezettekért, más részről pedig azt hiszszük, hogy valahára már túléltük azon időt, mikor uj magyar iró és magyar munka, bármilyen volt is az, már csak azért hogy magyar, nyereménynek tekintetett. Szemlénk a tisztán aestheticaira leszen tekintettel. — Gritti czimü darab­jához Sz. a fő szerepek neveit a történetből vette, miben Gritti Lajos mint Zápolya Jánosnak helytartója Magyarországon és Ib­rahim fővezérnek és Sulejman szultánnak kegyencze jelenik meg. Zápolya 15£8-ban első Ferdinand hada által Szína mellett meg­veretvén és Magyarországból Lengyelországba szalasztalván, e­­gyéb módon, mint a török szultán segedelme által, régi hatalmát nem tudta visszaszerezni. Laszky, követe Konstantinápolyban, e se­gedelmet sokáig nem bírta megnyerni, míg Grittit, egy velenczei Doge törvénytelen fiát, nem vesztegette meg, ki akkorában a por­tánál nagy befolyású volt. Az olasznak egy és több későbbi szolgálata miatt Zápolya kényteleníttetett utóbb az idegent, ma­gyarjai ellenmondásának daczára, helytartójául kinevezni, de ezen állásával sem elégedvén meg a nagyravágyó és a szultán kegye-

Next