Magyar Szépirodalmi Szemle, 1847. július-december (1. évfolyam, 1-26. szám)

1847-09-26 / 13. szám

Ha a romanticus költészetet, mikép Heine hibásan állítja, előkelőleg az allegóriák tennék, akkor talán legromanticusabb költőnk épen Tompa volna, mivel ehez neki fölötte nagy hajlan­dósága van. Ezen tehetségéből folyt ki már az ő népregei költé­szete, hol a nép szemlélődése alá eső képek, romok, természeti tárgyak (sziklák, folyók sat.) jelvekül fogadtatván el, róluk mondás, mesés hagyományok keletkeztek s alapját tevék sym­­bolicájokkal az allegóriáknak. — Ide is hol Tompa, mint dali­ó, vizsgáltatik, sok áradt ki amaz érből, mely a regéket fris életre hozá; s ilyenekül ismerjük már a Hegét a fénybogárról 38.1., a Temetői hangokat 62—74., A hír lantja 103. 1., valamint a vi­rágok symbolicáját s mythosát veszszü­k észre a Levélben Pogány Karolinához , úgy szinte a képek tiszteletét némely characteristi­­cus vonatkozásokban; azért is ő nem őszi dalokat ir, hanem ,,Őszi képek“et 106 —111., s az „Éji violákénak is csak nevök az, de tulajdonlag éji képek azok, sőt egy kis versnek, mely hihetőleg előre kigondolt czím nélkül íratott, tartalmánál fogva pedig a leggúnyosabb mesék közé való, s az ismert kakukmesét tárgyazza, hirtelenében más czímet adni nem tudván, hasonlóan „Kép“ czímet adott 143. 1. És bíráló úgy hiszi, hogy eme fő tehetségből kell már a legjobb versezetnek is erednie Tompáéi közt; e végeit mint ál­lítása erősítőit az,,Őszi képeket“ ajánlja, melyekben a költői ihlet az ősz minden szépségeinek testesül meg ruhájában, s noha nem újak is némely eszmék, mint az őszi pír, midőn azt „haldoklási pírnak“ nevezi a természeten , de a hét őszi képnek összeállítása egészet ad elénk , melynek részletei egyenként is vonzók , s be­­végzettek. Minthogy pedig az érzések symbolicája a természet, Tom­pának egész tanulmányul kellett választani ezt, azért ha ver­senyre kel Kerényi és Petőfivel oly nemű tárgyban , mint az „Erdei lak“ 87. 1., már előre is oda dolgozik a valószínűség, hogy versenyben Tompa lesz a győző­­s bíráló utólagosan is igy hiszen. „A népdalok,“ 11 — 22 lapon, összesen XV. számmal, is­meretét mutatják nem csak a népnek, hanem nótáinak is. Ily után azt is meg fogja tudni az ismerő, s a népdalokban jártas ol­vasó , hogy melyik nótára gondoló szerző a magáét, például a IV. V. és XIV~et . Nagy kerek tó közepén Liliom nőtt az idén Liliom, liliom, A vagy édes gálám­­om.. 20 2 I.

Next