Magyar Szépirodalmi Szemle, 1847. július-december (1. évfolyam, 1-26. szám)
1847-07-11 / 2. szám
szokás szerint, magát nemzeti ruhájában, az ajándékozott képek egyikébe belefestette, végre ugyanezen képbe Mátyás király arczképét is felvette , részint a király iránti tiszteletből, részint azon tekintetből, miszerint a kassai templom alig ismert nagyobb jóstevőt és az építkezésben előmozdítóját mint épen Mátyást. Jeléül ennek felhozhatom azon, a „kassai templomokról“ czimű munkámban idézett, oklevelét, miben a nagylelkű király a kassai polgároknak a szokásos újévi ajándékok kifizetését 10 esztendőre elengedi, azon feltétel alatt, hogy e pénzt templomuk építésének folytatására fordítsák ; felhozhatok azonkívül több oklevelet, melyet a kassai levéltárban legújabb időben találtam, és mely Mátyásnak a templom építése körüli gondoskodását világosan tanúsítja. II. A bal szárny legfelsőbb képe jobb felül, sz. Erzsébetnek élt egyeztetését ábrázolja. A szentnek itt, mint négy éves gyermeknek kellene megjelenni, ki a thuringiai herczeg követeivel Thuringiába megy, hogy ott jövendő férjével együtt neveltessék; azonban a rajzoló a gyermekalak helyett tévedésből egy kinőtt szűz alakját festé, mely idősbi alaktól csak abban tér el, hogy mértéke kisebb. A magyar király velenczei dogeféle costumeben jelenik meg, mig a thuringiai fő követ (alkalmasint az idősb Varilla), mint a thuringiai herczeg képviselője, pontosan ugyanazon ruhákban festetik, miket egy későbbi lapon a thüringiai herczegen, Lajoson látunk. A herczeg más tarulványát,a kolcsagféle fehér tollat nélkülözi ugyan, azonban e tollat Lajos herczeg sem viseli mindenütt; de viseli magán épen e képünkön, és viseli ezt kardhordója is. A magyar királynak kitüntetésül két kardhordó adalék, holott a későbbi képekben előforduló német császárnak is egyetlen kardhordóval kellett beérni. Azon körülményből , mikép a művész a német szokásokat és ruházatot oly pontosan ismeré és ábrázold , ellenben pedig a magyart oly kevéssé , hogy sem a királyt, sem követőit nem csakhogy kellő ruházattal, hanem még magyar ruhával sem látta el, azon körülményből sok valószínűséggel következtethetjük, hogy e képek Magyarországon kívül festettek. HL A bal szárnynak közép képei elseje a már férjhez ment szentet ábrázolja, amint ez egy pokolvarban szenvedőt ápolgat, haját lenyirja és testét megfüröszti, mi czélra némber követője vízkorsót tart, férje pedig neje munkáját meglesi. Felötlő e képben a szentnek, és még inkább a beteg meztelen test részeinek jeles felfogása mellett a herczeg alakjának és a fáknak feltűnőleg elhibázott rajza. Ugyanis az elsőnek lába hegye leg-