Magyar Szépirodalmi Szemle, 1847. július-december (1. évfolyam, 1-26. szám)

1847-07-04 / 1. szám

2 Minden szárny kettős, hat hat képpel minden oldalán, azaz 24 jelenet van minden szárnyon, egészben tehát 48 kép. E 48 kép három tárgyat ábrázol. Az első és fő tárgy a magyar születésű sz. Erzsébetnek élete 12 képben ; a második Krisztus urunknak t­envedése (mit a műtörténetben az európai nyelve­ken passiónak neveznek) 24 képben; a harmadik tárgy szűz Máriának élete 12 képben. A képek úgy vannak elrendezve, hogy mint az oltár nyitva van vagy bezáratik, vagy az első vagy a második, vagy a harmadik rend képei láthatók; s így a képeken háromszor lehet változtatni, alapul tevén sz. Erzsébet életét, mint álló mutatványt, mivel ennek van szentelve a tem­plom , bezárván egyszerűen az oltárt s igy nyilvánítván a pas­siót oly napokon, mik erre vonatkoznak, p. böjtben és husvétkor, vagy kétszeresen bezárván az oltárt s igy a szűznek életét nyil­vánítván , p. a kisasszonynapokon, karácsonkor és m. ely. al­kalommal. Ebből látjuk, mikép már a régiek is gondoskodtak arról, hogy a római egyház szertartásában megkívánt képváltozta­tások, mint azt a különféle ünnepek fölteszik, ne menjenek véghez oly, a régi mű­emlékeket veszélyeztető és valóban is sértő, módra, mint az eddig Kassán történt; hol a megkívánt változó és minden műbecs nélkül levő képek az oltárnak közép szekrényében levő régi faragványokhoz illesztettek és illeszte­nek, ez utóbbiaknak nem csekély és a gyakori változások, és ügyetlen kezelők miatt kikerülhetlen kárával, sőt fájdalommal kell jelentenem, mikép eddig szokásban volt az oltárnak szőnyeggel kidíszítését úgy alkalmazni, hogy a szőnyegek nem csak szö­gekkel , hanem még vastagabb csavarokkal is a legbecsesebb képek festett tábláikba illesztettek, és a felügyelők közt senki sem találkozott, ki e barbárságot megszüntette volna. Hogy a régi mester által czélba vett képek változtatásának mechanismusát jobban értsük, vegyünk elő három papirosívet, melynek középsőjét ki kell nyitnunk, a behajtott két szélsőt pedig mind­két oldalához alkalmaznunk. A középső nyitott ív az oltár közép szekrényét jelenti, miben fából faragott festett és aranyozott colossal alakok állanak, így az oltár nyitva van, és a fa faragványok láthatók *), e nyitott szekrénynek mindegyik *) Ezen alakok a kassai templomban nagy részint fedve vannak szőnye­gekkel , nehéz pyramisokkal, mik az úgynevezett paróka-stilben ké­szültek, és ugyane gonosz stílben készített szentségház vagy tabernaculummal, nem tudjuk azok rész ízlésének jeléül-e, kik erre ügyelnek, vagy hogy az, kinek ez uraknál jobb ízlése van, a becses faragványokat ne vizsgálhassa. Mind a mellett egyes leesett testha­

Next