A Magyar Tudmányos Akadémia Évkönyvei 12. kötet - Reguly Antal hagyományai: A’ Vogul föld és nép (1864)
A' vogulok viszonyai a' magyarokhoz - Történelmi bizonyítékok
TOLDÁSOK ÉS JAVÍTÁSOK. 363 106. 95. 111. 114. alulr. 15. » 4. „ 15. * 4. 121. felülr. 5. 122. „ 20. 123. „ 10. n » 20. „ alulr. 14. 124. felülr. 11. „ alulr. 6. 125. „ 17. 127. , 8. 128. „ 12. 129. felülr. 11. n n 20. 130. „ 9. 131. alulr. 4. 132. felülr. 5. 0 77 18. „ alulr. 23. 4. n P 4. 143. felülr. 9. „ alulr. 19. 144. felülr. 14. 77 77 18. „ alulr. 13. 145. felülr. 20. alsó szakaszához tedd ezt, hogy a' finneknél is raha (bőr), 's a' liveknél nahk (bőr, Sjögren Livische Sprache nebst Sprachproben, I, LXV.) pénzt jelent, továbbá, hogy Sehaffarik (Slavisehe Alterthümer II, 64.) szerint a' kazarok is a' szlávoktul adóba evetbőröket követelnek vala , valamint az avarok is (u. o. 68.). Vesd össze II. Andrásunk 1222-dik évi törvényének 27. czikkelyét : Mardurine juxta consvetudinem a' Colomanno rege constitutam solvantar," lásd itt a' 22. lapot, sor. kopekánál olv. kopekával „ a' VII. alatt helyett olvass IV. „ ajmah = helyett olv. ajmah (jakutban és tatárban is) = „ redin josä jonkep (?) Ehhez tedd a' 320. lapon levő 's ugyan ezen hóra vonatkozó magyarázatot Regulytul. „ ä'niliten h. olv. äniliten „ Näng poáltem h. o. Näng poálten „ kales h. olv. kales „ viten h. olv. viten1 „ jóli h. olv. joli „ anyseén ? h. olv. anseén ? „ ezen baj ért engem h. o. esett ba„ kitni h. olv. kitnti [jom ez „ manerl h. olv. mänerl „ álne h. olv. alne „ lém ? h. olv. lén ? „ A' kemény hajlós fának egy hajlatját vágd le, h. olv. A' kérges fának kérges részét vágd le. „ értn äm, p)- h. olv. értn, äm p)-„ untilém, h. olv. untilén, „ unteempel h. olv. unteempel „ anse h. olv. afisne „ leánya nőt, a' fia sza- h. olv. leánya nőtt, a' fias embernek fija sza —• „ Sál- h. olv. säl„ Kaltes h. olv. Kaltes „ neeng h. olv. néeng „ kosit h. olv. kosit „ äk h. olv. ät „ ,Ne ménem névig sám k' eri, h. o. ,Ne menem névig sám k' éri, sor után ezt igtasd be : Ak kátel ak lajlel ti minei. Lap 146. felülr. 1. 146. alulr. 7. 147. felülr. 3. r» 77 77 12. n „ alulr. 8. r> 148. felülr. 8. n 77 77 10. y> „ alulr. 11. 77 150. „ 10. 77 n n 18. 77 151. felülr. 5. 77 77 77 16. 77 „ alulr. 3. 77 77 77 1. 77 152. „ 14. 77 153. felülr. 4. 77 „ alulr. 5. 77 154. „ 9. r> 156. „ 15. 77 157. „ 8. 77 158. felülr. 11. 77 „ alulr. 7. 77 161. „ 14. 77 162. felülr. 4. 77 164. alulr. 12. 77 164. alulr. 11. 77 Au b. olv. Au A' 11 jegyzethez való : A' mir szó alany is lehet, mellyet az elbeszéllés azután részletez, így : mir (a' közönség) t. i. a' pónéval halászó ember, a' hálóval halászó ember stb. a' ház földjén .... kecsegét pisztrángot fognak, keurn h. olv. keurn' uren h. olv. uren nometn h. olv. nometn' Tagam näng, h.olv. Tagam, näng jälsem h. olv. jälsen ätt h. olv. ät mänern h. olv. mäner l'ul'n h. olv. l'ul'n' jurt oli. h. olv. jurt ät oli. ojkä jägä h. olv. ojkä pi. jägä kasipi. h. olv. kásipi. jähtl' h. olv. jähtlaues kátel h. olv. kâtel kelengyét h. olv. kelengyéjét kualén h. olv. kuälsen Tont, tedd hozzá, hogy a finnben is tonttu nevít lény van. Tä poru tärmel sau naurem h. o. Tä poru tärmel sau áj , sau naurem szakvetáues, h. olv. sakvetáues, letelepödnek h. olv. letelepödének. olszet b. olv. olset. sajrep iiajtähtung b. olv. sajrepl najtähtung bűvölök h. olv. bűvölök. Add hozzá ezt : A' vogul ember fa alatt szeret imádkozni , azt a'fát azért áuoípei M-nak (imádkozó fának) nevezi. A' k'áj szó magyarázatához hozzá lehet tenni a' kál'n hang, kál'mag hangos szókat, miszerint a' k'áj így is írható volna : kal' (kál'n helyett). 'S e' kál', kál'n, k'áj szó fejtené meg a' régi magyarságba előforduló kégy szót, melly stadiumot jelent, de tulajdonképen hangot teszen. A' rokon nyelvű népeknél a' távolságnak egyik közönséges mértéke az, a' meddig elhallik a' hang ; minél fogva „hang hallásnyira" — mélyföld (míl-46*