Magyarságtudomány 3. (1937)
1937 / 1-4. szám
val rátukmálják ellenségükre, szomszédjukra, barátaikra a saját gondolkodásukat és életformáikat. Természetes, hogy ez az atmoszférikus nyomás különös súllyal fekszik rá a kisnemzetekre, és így a saját szempontunkból sem közömbös többé, hanem egyenesen nemzeti szükséglet, bizonyosságot szereznünk, váljon nemzeti és népi egyéniségünk elég erős-e arra, hogy a ránehezedő idegen hatásokat kivédje és hű maradjon önmagához.“ (Szekfü Gyula: Aem vagyunk bujdosók. Magyar Szemle, 1938.395 l.) Valóban klasszikus meghatározás! A Magyarságtudomány az első számától az utolsóig s a most megindított könyvsorozatában ezekhez a feladatokhoz tartotta magát s ezt a nemzeti szükségletet igyekszik kielégíteni. Nem is lenne helyes most hosszas ígérgetésbe kezdeni s különböző ,,célkitűzéseket“ emlegetni. Feladatunk a magyar öntudat szolgálata a becsületes tudományos kutatás eszközeivel; a részlettudományok mind egyetlen fél, a magyarság lényegének megismerése érdekében szövetkeznek folyóiratomban. S ezt a célt kívánják szolgálni azok a forráskiadványok s önálló kötetek, melyeket a Magyarságtudomány Könyvei sorozatában most indítok meg. E pár sorban csak arra kérem előfizetőinket s olvasóinkat, őrizzék meg szeretetüket e magyar célok érdekében a Magyarságtudomány kiadványai iránt: segítségük nélkül feladatainkat nem teljesíthetjük, holott e feladatok teljesítése sokkal többet jelent ma az önmagáért való tudományos igazság felderítésénél. Ha el kell hallgatnunk, oka a magyar közönyösség lesz. ORTUTAY GYULA