Zolnai Béla: Szavak sorsa, magyar gondolatformák - Minerva-könyvtár (Budapest, 1939)

SZAVAK SORSA, MAGYAR GONDOLATFORMÁK. ... ó ez a szókra tapadt vak múlt, mely festi folyton a friss jelent . . . (Babits) Nyelv és nemzet viszonyában a szókincs kialakulása ana­lóg jelenség a faji összetevődéssel: van valami mag, amely magába asszimilál idegen elemeket, másfajú egyedeket, más szókincs töredékeit és az eredmény — bárminő legyen is a keveredés — nem lesz más, mint az alap­magnak természetes továbbfejlődése. A táplálék befolyásolhatja az élőlényt, de lényegén nem tud változtatni. A magyar nyelvvel szemben ugyanazt az első kérdést kell föltennünk, mint a magyarság ethnikumával szemben, ha bele akarunk hatolni legbensőbb értelmébe: honnan jössz és útközben minő elemeket olvasztottál magadba? Ki vagy? I. Idegen elemek. Nevetséges volna csak a finn-ugor ere­detű szavakat hirdetni magyar szónak. A magyar nyelv rendkívül sokfélül vett át és olvasztott be idegen szavakat. (Bérczik Árpád, A mi édes ma­gyar nyelvünk, 1912: 41.) A magyar nyelv népszámlálási állapota az előttünk többé-kevésbbé ismeretes tizenkét-tizenöt évszázad folyamán ugyanazt a képet tükrözi, mint amit a népi struktúra elem­zéséből nyerünk: minden idegen népcsoport, amely a magyar­sággal érintkezett és amely fölszívódott a magyarságba, nyo­mot hagyott szavaival a magyar szókincsben. A honfoglalás előtti bolgár-török nép,­ mely az alacsonyabb kultúrájú ugor- 1 Ennek a magas műveltségű bolgár-török népnek nyelvi hatására von. v. ö. Deér József, Pogány magyarság, keresztény magyarság, 1938 , 42.

Next