Müegyetemi lapok. Havi folyóirat a mathematika, természettudományok és a technikai tudományok elmélete köréből 1. (1876)
1876 / 2. füzet - Irodalom
ján dolgozott ki, ez újabb munkának előre jó fogadtatást biztosít. A könyvben sok jót keresünk és sok jót találunk. Nehézség, elektricitás és magnetismus, mint az elméletnek tárgyai szorosan összetartoznak. A jelenségek e három csoportját egy közös feltevés magyarázza, t. i. hogy a ható pontok távolságának négyzetével megfordítva arányos vonzó és taszító erőkből erednek. Oly pont- vagy testrendszerek, melyekben ily erők működnek, az úgynevezett potentiál-elmélet tárgyát képezik. Ez az, amivel a szóban forgó munka foglalkozik. Nem bocsátkozhatunk a megelőző hasontárgyú művek kritikájába. A legfontosabbak ezek közül Green, Gauss, Clausius, Beer, Thomson, Maxwell munkái. Ezekkel szemben Hattendorfe munkája különösen, a tárgynak gazdagsága s alaposság mellett, könnyen érthető előadási modora által tűnik ki. A munka mélyebb tanulmányozásra melegen ajánlható ; s a kezdő, ki egy Waltenhofen művéhez hasonló könyvön áthatolt s azt Waltenhofen kritikusának utasítása szerint »azonnal félretette,« legjobban cselekszik, ha tanulmányait a most megbeszélt »szellemesebb és magvasabb« munka olvasásával folytatja. E. L. Vorlesungen über Geometrie von Alfred clebsch. Bearbeitet und herausgegeben von Dr. Ferdinand Lindemann. Mit einem Vorworte von Felix Klein. Ersten Bandes erster Theil. Leipzig, Teubner 1875. Ara 11. 20 márk. A fentebbi czím alatt megjelent kézikönyv eredetét azon nagyhírű előadásoknak köszöni, melyeket Clebsch, a mathematika egyik legkitűnőbb német képviselője, életének utolsó éveiben a göttingai egyetemen tartott. Ezen előadásokat Dr. Lindemann úr rendezte sajtó alá, mely czélra saját jegyzetein kívül Clebsch előadási füzeteit, valamint néhány barátjának jegyzeteit is felhasználta, amint azt a munkához csatolt előrajzból kivehetni. A munka teljes áttekintést kíván adni az elemző mértani és a modern algebrai vizsgálatok mai álláspontjáról, ennélfogva Lindemann szükségesnek tartotta azon tárgyaknak felvételét is, melyeket Clebsch előadásaiban vagy nem vett tekintetbe, vagy a melyek csak Clebsch óta lettek továbbá kifejtve. Hogy mennyiben sikerült Lindemann-nak ezen általa kitűzött czélt elérni és hogy mily viszonyban áll a kérdésben forgó kézikönyv a hasonló irányú Salmon és Hesse-féle könyvekhez, arról majd csak a teljes munka megjelenése után szólhatunk. Az első kötet első része, mely most hagyta el a sajtót, négy szakaszból áll. Első szakasz : Bevezetés. Pontsorok és sugársorok. Második szakasz : A másodrendű és másodosztályú görbék. Harmadik szakasz: Bevezetés az