Müegyetemi lapok. Havi folyóirat a mathematika, természettudományok és a technikai tudományok elmélete köréből 1. (1876)

1876 / 2. füzet - Irodalom

ján dolgozott ki, ez újabb munkának előre jó fogadtatást biztosít. A könyvben sok jót keresünk és sok jót találunk. Nehézség, elektricitás és magnetismus, mint az elméletnek tárgyai szo­rosan összetartoznak. A jelenségek e három csoportját egy közös feltevés magyarázza, t. i. hogy a ható pontok távolságának négyzetével megfordítva arányos vonzó és taszító erőkből erednek. Oly pont- vagy testrendszerek, me­lyekben ily erők működnek, az úgynevezett potentiál-elmélet tárgyát képezik. Ez az, a­mivel a szóban forgó munka foglalkozik. Nem bocsátkozhatunk a megelőző hasontárgyú művek kritikájába. A legfontosabbak ezek közül Green, Gauss, Clausius, Beer, Thomson, Maxwell munkái. Ezekkel szemben Hattendorfe munkája különösen, a tárgynak gaz­dagsága s alaposság mellett, könnyen érthető előadási modora által tűnik ki. A munka mélyebb tanulmányozásra melegen ajánlható ; s a kezdő, ki egy Waltenhofen művéhez hasonló könyvön áthatolt s azt Waltenhofen kri­tikusának utasítása szerint »azonnal félretette,« legjobban cselekszik, ha tanulmányait a most megbeszélt »szellemesebb és magvasabb« munka olvasá­sával folytatja. E­. L. Vorlesungen über Geometrie von Alfred clebsch. Bearbeitet und heraus­gegeben von Dr. Ferdinand Lindemann. Mit einem Vorworte von Felix Klein. Ersten Bandes erster Theil. Leipzig, Teubner 1875. Ara 11. 20 márk. A fentebbi czím alatt megjelent kézikönyv eredetét azon nagyhírű előadásoknak köszöni, melyeket Clebsch, a mathematika egyik legkitűnőbb német képviselője, életének utolsó éveiben a göttingai egyetemen tartott. Ezen előadásokat Dr. Lindemann úr rendezte sajtó alá, mely czélra saját jegyzetein kívül Clebsch előadási füzeteit, valamint néhány barátjának jegy­zeteit is felhasználta, a­mint azt a munkához csatolt előrajzból kivehetni. A munka teljes áttekintést kíván adni az elemző mértani és a modern algebrai vizsgálatok mai álláspontjáról, ennélfogva Lindemann szükségesnek tartotta azon tárgyaknak felvételét is, melyeket Clebsch előadásaiban vagy nem vett tekintetbe, vagy a melyek csak Clebsch óta lettek továbbá kifejtve. Hogy mennyiben sikerült Lindemann-nak ezen általa kitűzött czélt elérni és hogy mily viszonyban áll a kérdésben forgó kézikönyv a hasonló irányú Sal­mon és Hesse-féle könyvekhez, arról majd csak a teljes munka megjelenése után szólhatunk. Az első kötet első része, mely most hagyta el a sajtót, négy szakaszból áll. Első szakasz : Bevezetés. Pontsorok és sugársorok. Második szakasz : A másodrendű és másodosztályú görbék. Harmadik szakasz: Bevezetés az

Next