Muzsika. Zeneművészeti, zenetudományi és zenekritikai folyóirat 1. (1929)

1929 / 4. szám - Tanulmányok - Gombosi Ottó: Zenei élet Mátyás király udvarában

bírni. . .“,­ élénk fényt vet a zene és a zenész megbecsülésére. Symonelle való­színűleg nem jött a magyar udvarba, hiszen közben Hercules herceg elküldte Péter mestert, aki huzamosabban itt is maradt és a királyné különös kegyeibe jutott, olyannyira, hogy személyesen fordul nénjéhez Bécsből, 1488 május 11-én keltezett levelében és kéri, hogy Péter mester családjáról gondoskodjék, kiutal­ván nekik Péter szokott fizetését és járandóságait, mert Beatrixra, betegségében játékával igen jótékony hatással volt a gitáros.10 Péter mester e levél tanúsága szerint legalább másfél esztendeig volt a királyné udvari gitárosa, illetőleg lantosa. Tinctoris De inventione et usu musicae c. munkájában kora legkiválóbb lantosának nevezi. Az orgonások és orgonaépítők közül István mesterről, aki Lorenzo Magni­ficóhoz kapott a királytól és királynétól 1483-ban ajánlólevelet, csak nemrégen derítettek ki újabb adatokat.11 Firenzében érdemes is volt megtanulni mind az orgonaépítést, mind pedig az orgonázás művészetét. Lorenzo di Medici udvará­nak és a Santa Maria del Fiore-dómnak orgonistái e hangszer mestereinek leg­nagyobbjai sorából kerülnek ki. Antonio Squarcialupi, akinek sírja a firenzei dómban van, abban a tiszteletadásban részesült, hogy Benedetto da Majano által készített sírszobra alatt Lorenzo di Medici feliratát helyezték el. Lorenzo egész humanista udvara versengett ezért a feliratért, műveik Squarcialupi egyik kódexének előzéklapjain maradtak reánk. Itt találjuk Lorenzo Magnifico, Gentile Becchi arezzoi püspök, Angelo Poliziano, Bartolomeo Scala, Michaele Merulli, Naldo Naidi, Bartolomeo Rigoli, Lippo Brandolini, Francisco Ghiacceti, Bartolo­meo Paccio, Marcello Virgilio, Michaele Divi verseit, Lorenzo Magnifico és Mar­­silio Ficino prózáit,12­13 amelyek a legmagasztalóbb hangon emlékeznek meg e nagy zenész művészetéről. Lorenzo a legnagyobb gonddal választja ki Squarcialupi utódát, egyenesen a zene akkori atyamesteréhez, Guillaume Dufayhez (­ 1476, Cambrai) fordul. Valószínűleg ilyen módon keletkezett az orgonista-ügyben Cambrai és Firenze között az a szoros összeköttetés, amelynek eredményekép 1480 táján Heinrich Isaac kerül Squarcialupi örökébe. 1483-ban még Isaac volt Lorenzo udvari orgonistája és legkedveltebb házizeneszerzője, aki ura felhívá­sára írta meg farsangi és májusi dalait, az olasz népies stílus első műzenei emlékeit. Mátyás udvarának orgonaépítői egyébként kiváló hangszereket gyártot­tak. Nyáry, Csánki és Berzeviczy különböző hangszerekről tesz említést, így a visegrádi kápolna ezüstsípú orgonájáról,18 vagy arról a pompás hangszerről, amely utóbb Velencébe került,14 vagy egy Padovába elszármazott orgonáról.13­16 Beatrix énekkarával együtt orgonáját is magával viteti, így 1483-ban Pozsonyból Hamburgba.18 1483-ban tehát Beatrix szolgálatában egy orgonista is állott és ez nem lehetett más, mint amaz olasz Dániel mester, aki 1489 szeptember 26-ika előtt halt meg. Ekkor kéri fel ugyanis Bertrandus Constabilis, a ferrarai herceg bizalmasa, Beatrix nevében urát, hogy küldje el zenészét, Iohane (Giovanni) Martixiot Zsigmond osztrák herceg udvarába és vezesse rá Pál mestert, hogy — mivel Dániel mester meghalt — szegődjék el Beatrixhoz.17 Két nappal később 9 M. k. d. e. III. 207. 10 M. k. d. e. III. 410. Itt is, Csánkinál is „El Messer Pier nostro sonatore di lerito“ áll hibásan .. sonatore di lento“ helyett. A Péter mester művészetére vonatkozó mondat így hangzik: “... che mira dato gratissimo refugerio in questa mia infirmita“. 11 Gárdonyi Albert cikke a Zenei Szemle 1928. évfolyamában.­­2 E költői verseny termékei legkönnyebben hozzáférhetők Johannes Wolffnak Ge­schichte der Mensuralnotation, 1904, I. 229. 13 Oláh Miklós: Hungária. 12. 14 Br. Nyáry: Századok, 1874, 78. 15 Berzeviczy: i. m. 313. 16 Berzeviczy: i. m. 315—316. 17 M. k. d. e. IV. 400. Címe téves. Főkövi is hibásan értelmezi (i. m. 12. 1. jegyzet).

Next