Muzsika. Zeneművészeti, zenetudományi és zenekritikai folyóirat 1. (1929)
1929 / 4. szám - Tanulmányok - Gombosi Ottó: Zenei élet Mátyás király udvarában
bírni. . .“, élénk fényt vet a zene és a zenész megbecsülésére. Symonelle valószínűleg nem jött a magyar udvarba, hiszen közben Hercules herceg elküldte Péter mestert, aki huzamosabban itt is maradt és a királyné különös kegyeibe jutott, olyannyira, hogy személyesen fordul nénjéhez Bécsből, 1488 május 11-én keltezett levelében és kéri, hogy Péter mester családjáról gondoskodjék, kiutalván nekik Péter szokott fizetését és járandóságait, mert Beatrixra, betegségében játékával igen jótékony hatással volt a gitáros.10 Péter mester e levél tanúsága szerint legalább másfél esztendeig volt a királyné udvari gitárosa, illetőleg lantosa. Tinctoris De inventione et usu musicae c. munkájában kora legkiválóbb lantosának nevezi. Az orgonások és orgonaépítők közül István mesterről, aki Lorenzo Magnificóhoz kapott a királytól és királynétól 1483-ban ajánlólevelet, csak nemrégen derítettek ki újabb adatokat.11 Firenzében érdemes is volt megtanulni mind az orgonaépítést, mind pedig az orgonázás művészetét. Lorenzo di Medici udvarának és a Santa Maria del Fiore-dómnak orgonistái e hangszer mestereinek legnagyobbjai sorából kerülnek ki. Antonio Squarcialupi, akinek sírja a firenzei dómban van, abban a tiszteletadásban részesült, hogy Benedetto da Majano által készített sírszobra alatt Lorenzo di Medici feliratát helyezték el. Lorenzo egész humanista udvara versengett ezért a feliratért, műveik Squarcialupi egyik kódexének előzéklapjain maradtak reánk. Itt találjuk Lorenzo Magnifico, Gentile Becchi arezzoi püspök, Angelo Poliziano, Bartolomeo Scala, Michaele Merulli, Naldo Naidi, Bartolomeo Rigoli, Lippo Brandolini, Francisco Ghiacceti, Bartolomeo Paccio, Marcello Virgilio, Michaele Divi verseit, Lorenzo Magnifico és Marsilio Ficino prózáit,1213 amelyek a legmagasztalóbb hangon emlékeznek meg e nagy zenész művészetéről. Lorenzo a legnagyobb gonddal választja ki Squarcialupi utódát, egyenesen a zene akkori atyamesteréhez, Guillaume Dufayhez ( 1476, Cambrai) fordul. Valószínűleg ilyen módon keletkezett az orgonista-ügyben Cambrai és Firenze között az a szoros összeköttetés, amelynek eredményekép 1480 táján Heinrich Isaac kerül Squarcialupi örökébe. 1483-ban még Isaac volt Lorenzo udvari orgonistája és legkedveltebb házizeneszerzője, aki ura felhívására írta meg farsangi és májusi dalait, az olasz népies stílus első műzenei emlékeit. Mátyás udvarának orgonaépítői egyébként kiváló hangszereket gyártottak. Nyáry, Csánki és Berzeviczy különböző hangszerekről tesz említést, így a visegrádi kápolna ezüstsípú orgonájáról,18 vagy arról a pompás hangszerről, amely utóbb Velencébe került,14 vagy egy Padovába elszármazott orgonáról.1316 Beatrix énekkarával együtt orgonáját is magával viteti, így 1483-ban Pozsonyból Hamburgba.18 1483-ban tehát Beatrix szolgálatában egy orgonista is állott és ez nem lehetett más, mint amaz olasz Dániel mester, aki 1489 szeptember 26-ika előtt halt meg. Ekkor kéri fel ugyanis Bertrandus Constabilis, a ferrarai herceg bizalmasa, Beatrix nevében urát, hogy küldje el zenészét, Iohane (Giovanni) Martixiot Zsigmond osztrák herceg udvarába és vezesse rá Pál mestert, hogy — mivel Dániel mester meghalt — szegődjék el Beatrixhoz.17 Két nappal később 9 M. k. d. e. III. 207. 10 M. k. d. e. III. 410. Itt is, Csánkinál is „El Messer Pier nostro sonatore di lerito“ áll hibásan .. sonatore di lento“ helyett. A Péter mester művészetére vonatkozó mondat így hangzik: “... che mira dato gratissimo refugerio in questa mia infirmita“. 11 Gárdonyi Albert cikke a Zenei Szemle 1928. évfolyamában.2 E költői verseny termékei legkönnyebben hozzáférhetők Johannes Wolffnak Geschichte der Mensuralnotation, 1904, I. 229. 13 Oláh Miklós: Hungária. 12. 14 Br. Nyáry: Századok, 1874, 78. 15 Berzeviczy: i. m. 313. 16 Berzeviczy: i. m. 315—316. 17 M. k. d. e. IV. 400. Címe téves. Főkövi is hibásan értelmezi (i. m. 12. 1. jegyzet).