Népi kultúra – Népi társadalom 1. (Az MTA Néprajzi Kutató Csoportjának Évkönyve, 1968)
KÓSA LÁSZLÓ : A magyar burgonyakultúra történetének és néprajzának kutatása
ahogyan a korabeli szóhasználat mondja: ,,okszerű mezei gazdaság". A törekvések teljesen kapitalisztikus jellegűek, cél a minél nagyobb nyereség elérése. Ezek voltak azok a fő kérdések, melyek a birtokos közönséget izgatták: 1. A hagyományos és racionális gazdálkodás viszonya; 2. A földművelési rendszerek és a termelési technika összefüggése; 3. Az üzemvitel foka (belterjesség-külterjesség).34 A nagyüzemi, uradalmi gazdálkodás mindig példaként járt a paraszti kisüzem előtt. Néhány évtizeddel ezelőtt még úr és paraszt egyaránt kezdő volt a burgonyatermelés területén. Az 1820-as 30-as évektől már külön kell beszélnünk nagyüzemi és paraszti burgonyatermelésről. Itt kell megemlékeznünk BALÁSHÁZY Jánosról, aki bár nem tanult rendszeresen gazdasági iskolákban, nem járt külföldi tanulmányutakon, mégis a kor egyik legműveltebb gazdasági írója és szakembere volt. Érdeklődése és munkássága elsősorban nem szakjellegű, hanem komplex. A mezőgazdaság közgazdasági oldalai behatóan foglalkoztatták. A burgonyát mindig pártolta, nagyra becsülte és műveiben rendszeresen foglalkozott vele.35 Említhetnénk még egy sor jól vagy gyengébben megírt szakkönyvet, általános útmutatót, népkönyvet, vagy kátéformában megírt tankönyvet, de nem szükséges, mert az idáig megismertek jellemzik ezeket is. Amikor a burgonyával foglalkoznak, akkor már nem a növény ismertetését, művelése alapjainak megtanítását, vagy a vele kapcsolatos érdekességek előadását tartják feladatuknak, hanem a legkorszerűbb, leggazdaságosabb termelés népszerűsítését. Kivételként érdemes megismerni WIGAND Ottónak LENCSÉS Antal és ZÁDOR Elek által magyarított Aranybányáját, amely szinte összegyűjtötte a burgonyáról félévszázad alatt megírt összes kuriózumot.36 Egy forrástípus, a régi gazdasági könyvek részletesebb, példaként való bemutatása után nagyobb vonalakban a korában hozzá kapcsolódó párhuzamos forrásokat tekintjük át. A PETHE Ferenc nevéhez fűződő első magyar nyelvű gazdasági folyóiratpróbálkozások a Vizsgálódó Magyar Gazda, és a Magyar Újság, melly Magyar és Erdély Országban a mezei gazdaságot és szorgalmatosságot irányozza, már közölnek burgonyával foglalkozó cikkeket. Később PETHE hosszabb életű lapjában valóságos kampányt indított a burgonya jogainak elismeretéséért. Nem tudjuk, vajon mennyire hatott a Nemzeti Gazda a hazai közönségre, működése azonban éppen a burgonya magyarországi győzelmének 34 BALOGH István, 1965, 347—356. 35 BALÁSHÁZY János, 1929, 221. — Uő., 1830, 35 — 36. — Uő., 1838, II. 149—154. — Uő., 1844, 64. Életére: TILKOVSZKY Lóránt, 1962, 409 — 486. 36 WIGAND Ottó, 1829-1830, I. 10—11, 34-40, II. 12-13, III. 63-69.