Népi kultúra – Népi társadalom 1. (Az MTA Néprajzi Kutató Csoportjának Évkönyve, 1968)

KÓSA LÁSZLÓ : A magyar burgonyakultúra történetének és néprajzának kutatása

tető (1837-től többször változó alcímmel), majd a Gazdasági Tudósítások, végül a Magyar Gazda előbb KACSKOVICS János és TÖRÖK János, utóbb egye­dül TÖRÖK János szerkesztésében. A Magyar Gazda 1841 — 48 között pro­pagátora és agitátora volt a reformkori okszerű mezőgazdasági törekvések­nek. Hogy feladatát jól betöltötte, azt elsősorban TÖRÖK Jánosnak köszön­hette, aki 1843-tól egyben a Magyar Gazdasági Egyesület titkára is volt. TÖRÖK bennünket érdeklő önálló könyvet alig írt, lapja hasábjain annál inkább olvashatunk a burgonyáról.43 Amíg a Nemzeti Gazda lapjain nemegyszer tudománytalan cikkek, meg­állapítások láttak napvilágot, utódai már tudományos szakszerűséggel íródtak. A Magyar Gazda megjelenésének idején már annyira differenciá­lódott folyóirat irodalmunk, hogy egy kizárólag szakmai jellegű újság is életképes volt. Az itt megjelent írások tudományos igényéhez alig fér két­ség. Burgonyával foglalkozó irodalma külön dolgozat írását jelentené a fel­dolgozónak. Nem maradhat ki a sorból a Tudományos Gyűjtemény, amely több mint két évtizedig betöltötte a központi tudományos folyóirat szerepét. Leg­különbözőbb tudományágak köréből közölt tanulmányokat, dolgozatokat, s így a burgonya sem kerülte el figyelmét.. Bennünket érdeklő cikkeinek jórésze azonban nem a gazdálkodás körébe vág. B) Korai földrajzi, statisztikai, honismereti munkák A múlt század első felének, a nemzeti ébredés korának egyik jellegzetessége a hazai régiségek kutatása mellett a jelen nemzeti és táji specifikumainak a keresése is.45 A Tudományos Gyűjteményben sorra látnak napvilágot az egyes megyéket, városokat, vidékeket ismertető leírások. A burgonyával kapcso­latos néprajzi értékük illusztrálására csupán csak egy példa álljon itt: Sop­ron megyében éppen az 1820-as években figyelhető meg, hogy a hegyes vidékeken évtizedek óta termeszett burgonya hogyan válik népszerűvé a síkon is.46 Az „esmértetések" nem mindig közölnek hasonló adatokat, számunkra azonban már az is sokat mond, ha a burgonya kedveltségéről, termelésének intenzitásáról olvashatunk, vagy az ismertető éppenséggel 43 TÖRÖK János, 1841, I. 91 — 92. Életére és működésére: HÍDVÉGI Lajos, 1963. 44 A' burgonya természet históriai, gazdasági és diaeteticai tekintetben. (Tudo­mányos Gyűjtemény [továbbiakban TGy], 1839, VIII. 3 — 12). — J.: Krumper és Czukor termesztés és a' selyemtenyésztés eredetének nyomdoka Magyar Országban (TGY, 1822, XI. 78-80). 45 Ennek néprajzi vonatkozásait lásd: TÁLASI István, 1947. 46 NAGY APÁTI KISS Sámuel, 1823, X. 61 és Kiss József, 1835, I. 14.

Next