Népi kultúra – Népi társadalom 1. (Az MTA Néprajzi Kutató Csoportjának Évkönyve, 1968)
KÓSA LÁSZLÓ : A magyar burgonyakultúra történetének és néprajzának kutatása
tető (1837-től többször változó alcímmel), majd a Gazdasági Tudósítások, végül a Magyar Gazda előbb KACSKOVICS János és TÖRÖK János, utóbb egyedül TÖRÖK János szerkesztésében. A Magyar Gazda 1841 — 48 között propagátora és agitátora volt a reformkori okszerű mezőgazdasági törekvéseknek. Hogy feladatát jól betöltötte, azt elsősorban TÖRÖK Jánosnak köszönhette, aki 1843-tól egyben a Magyar Gazdasági Egyesület titkára is volt. TÖRÖK bennünket érdeklő önálló könyvet alig írt, lapja hasábjain annál inkább olvashatunk a burgonyáról.43 Amíg a Nemzeti Gazda lapjain nemegyszer tudománytalan cikkek, megállapítások láttak napvilágot, utódai már tudományos szakszerűséggel íródtak. A Magyar Gazda megjelenésének idején már annyira differenciálódott folyóirat irodalmunk, hogy egy kizárólag szakmai jellegű újság is életképes volt. Az itt megjelent írások tudományos igényéhez alig fér kétség. Burgonyával foglalkozó irodalma külön dolgozat írását jelentené a feldolgozónak. Nem maradhat ki a sorból a Tudományos Gyűjtemény, amely több mint két évtizedig betöltötte a központi tudományos folyóirat szerepét. Legkülönbözőbb tudományágak köréből közölt tanulmányokat, dolgozatokat, s így a burgonya sem kerülte el figyelmét.. Bennünket érdeklő cikkeinek jórésze azonban nem a gazdálkodás körébe vág. B) Korai földrajzi, statisztikai, honismereti munkák A múlt század első felének, a nemzeti ébredés korának egyik jellegzetessége a hazai régiségek kutatása mellett a jelen nemzeti és táji specifikumainak a keresése is.45 A Tudományos Gyűjteményben sorra látnak napvilágot az egyes megyéket, városokat, vidékeket ismertető leírások. A burgonyával kapcsolatos néprajzi értékük illusztrálására csupán csak egy példa álljon itt: Sopron megyében éppen az 1820-as években figyelhető meg, hogy a hegyes vidékeken évtizedek óta termeszett burgonya hogyan válik népszerűvé a síkon is.46 Az „esmértetések" nem mindig közölnek hasonló adatokat, számunkra azonban már az is sokat mond, ha a burgonya kedveltségéről, termelésének intenzitásáról olvashatunk, vagy az ismertető éppenséggel 43 TÖRÖK János, 1841, I. 91 — 92. Életére és működésére: HÍDVÉGI Lajos, 1963. 44 A' burgonya természet históriai, gazdasági és diaeteticai tekintetben. (Tudományos Gyűjtemény [továbbiakban TGy], 1839, VIII. 3 — 12). — J.: Krumper és Czukor termesztés és a' selyemtenyésztés eredetének nyomdoka Magyar Országban (TGY, 1822, XI. 78-80). 45 Ennek néprajzi vonatkozásait lásd: TÁLASI István, 1947. 46 NAGY APÁTI KISS Sámuel, 1823, X. 61 és Kiss József, 1835, I. 14.