Koszoru. A Petőfi-Társaság havi közlönye 3. (1880)
Teleki Sándor gr.: Petőfi Koltón
44 TELEKI SÁNDOR : PETŐFI SÁNDOR KOLTON. — Igen. — Hol lakik? — Felső-Bányán. — Lehetne-e látni ? — Utána küldök. Pila Anikó eljött. Jókai adott neki néhány tallért és írta Az utolsó eszményképet. . . «De arról a helyről, hova lelke lejár Csak a barna föld tud s barna cigány-leány . . .» * * * Gyulai Pál Petőfi Sándor és lyrai költészetünk cím alatt az Uj magyar muzeum 1854-diki évfolyamában közölt szép cikkében egy helyt azt mondja: «A mézes heteket Koltón, gr. Teleki Sándor jószágán töltötte el. Mit keresett Petőfi egy gróf jószágán; az a Petőfi, ki független szegénységére büszkébb volt, mint a legdölyfösebb aristokrata, független gazdagságára? Maecenására talált-e a költő, ki egyik költő barátját megfedde azért, mert b. Wesselényinek akarta ajánlani eposzát, hazafitisztelete jeléül s azon körülménynél fogva, mivel az eposz hőse, a báró egyik előde volt? Kik a kalandjairól s különc jelleméről híres fiatal grófot ismerték, tudták, hogy Petőfi őt épen oly pajtásának nézheté, mint bármelyik tanulótársát. S ő valóban úgy szállott hozzá, mint akármely ismerőséhez szállott volna, ki Szathmármegye közelében lakik. A gróf csak annyiban volt pártfogója, mennyiben pajtásai.» Iii tétel igaz voltának tanúbizonyságául szolgálhat Petőfi Sándornak egy hozzám intézett levele, mely szóról szóra így hangzik : «Pest, december Icskon, 1846. Kedves druszám ! Nagy szomorúság éri a te fejedet, azért tanácslom néked, hogy légy rá elkészülve. De amily elkerülhetetlen