Koszoru. A Petőfi-Társaság heti közlönye 2. (1884)

1884 / 5. szám - Petőfi Sándor életéből

80 KOSZORÚ Petőfi-társaság elnökségéhez intézett kérelme ké­pezte, hogy a királyhymnus szövegkölteményére hirdetett második pályázatra beérkezett 128 mű megbírálását vállalja el. A társaság e gyűlése, melyben Komócsy József elnökölt, egyhangú ha­tározattal elvállalta a bírálási tisztet s pályabíró­kal K­o­m­ó­c­s­y József elnöklete alatt Ábrányi Emil, Kiss József, S­z­a­n­a Tamás és V­ára­dy Antal tagokat választotta meg, kik e tisztet, el is fogadták. A bíráló bizottság február,hó 3-án fogja együttes ülését tartani. A bírálók által kiválasz­tandó legkiválóbb költeményeket a társaság el­nöksége aztán átteendi az orsz. m. dalár egyesület elnökségéhez s fel fogja azt kérni, hogy az általa felkérendő zeneművészekkel együtt a nemzeti ze­nede helyiségében a társaság bírálóival együtt közös ülést tartson, mely aztán a pályázat sorsa felett véglegesen dönteni lesz hivatva. A francia akadémia választása. Edmond A­b­o­u­t, kit a francia akadémia közelebb tagjá­nak választott, már tíz év előtt is csak egy szava­zattal bukott el e megtiszteltetéstől. Thiers, aki hatalmas ember volt akkor, nagyon erősködött a megválasztásán. A bukás után dühösen szállt ko­csijába, ezt morogván: »Valaki közülünk ellenünk szavazott.« Jules Favre felelt neki: »Dufaure volt!« — Miből következteti?« — »A jelleméből.« Most About büszke lehet azokra, akik rá adták szavazatukat. Ilyen első­sorban Victor Hugó. Sar­­dou egyenest a szavazásért utazott Nizzából Pá­riába. A vonat két órát késvén, annyi ideje sem volt, hogy átöltözzék, útiruhában sietett az aka­démiába, s még idején érkezett. Renant betegsége sem gátolta meg, hogy elmenjen s rászavazzon. Az ülésen Pernaud, az autuni püspök elnökölt s neki kell majd bejelenteni a köztársaság elnökénél az antiklerikális író megválasztását. Az új tagot Rousse, az akadémia kancellárja fogja üdvözölni. Coppée könnyen vigasztalódh­atik, mert körülbelül bizonyos, hogy egy hónap múlva őt fogja megvá­lasztani az akadémia. Egy millió bolondság címmel rövidebb víg olvasmányok gyűjteménye jelenik meg a Weiszmann testvéreknél, csinos kiállítású 5 éves füzetekben. Szerkeszti: Fekete ördög. Az első füzet tartalma mulattató és változatos. Ára csak 20 krajcár. MŰVÉSZET. Munkácsy » Go­lgotha“-járól meleg szavak­ban emlékezik meg B­l­o­v­i­t­z a »Times« párisi levelezője. Munkácsy — írja Blovitz — azt a jele­netet festi le, midőn a megváltó ép kiszenvedett. Az eget fekete felhők borítják s villámok cikáznak rajta keresztül. Jézus Krisztus a halálban sápad­tan, kissé előre hajolva, most adta ki lelkét. A centurió megrettenve roskadt le a kereszt mellé. Mária, az anya, fia lábainál térdelve könyekben úszik. Magdolna, vállaira omló, szétbontott arany hajával, arcát kezeibe temetve szintén a kereszt előtt térdel, m­íg János, fájdalommal eltelve, a másik oldalon áll. A megrémült sokaság lefelé megy a hegyről. Néhány római lovaskatona meg­szégyenülve nézi a történeket. A poroszlók egyi­két, durva arcú ember, vállán a létrával és baltá­val, a tömeg magával sodorja. Néhány zsidó, a rettegéstől megkövülten mered szemével a ke­resztre. Két rabbinus lemenés közben vitatkozik Az egyik azt bizonyítja, hogy az ítélet szükséges volt; a másik, az idősebbik, komoran, rémülve néz maga elé. Ő szerinte örökké tartó bűn követ­­tetett el, s szinte meglátszik rajta, hogy azon gondolkozik, mennyi vérébe és szenvedésébe fog faja ivadékainak kerülni ez a bűntény. Elöl baljóslatú, gonosz nézésű, révedező, kétségbeesett tekintetű ember fut gyorsabban a többinél. Ha Judás föl nem akasztotta magát soha emberi alak nem ábrázolná jobban ez áruló kétségbeesését A művész talán szándékos anaekronizmust köve­tett el, mert ezt az eszeveszett menekülőt látva önkénytelenül kiált föl az ember: »Ez tudás!« — A három kereszt az előtérben van a jobb szélen , az óriási, vászon többi részét pedig a futó sokaság tölti be Az ég komor, fönséges, s a villámlás meg­világítja a sötét felhőket, melyek a hegyek, a völ­gyek s alig látszó város fölött függnek. A tömeg zűrzavaros mozgásán meglátszik, hogy döbbenet és rémület fogta el.­­ A kereszt lába előtt levő csoportozatban csodás szépség és érzés nyilatko­zik, az általános színezés pedig annyira összhang­­zatos és megkapó, hogy ily fokot még maga Mun­kácsy sem ért el. — A festmény bizonyára egyike a legtökéletesebbeknek, melyek évek óta szülemlet­­tek, egyesítve magában a klasszikus iskolák egész fenségét azzal a modern és egyéni jelleggel, mely azt a 19-ik század termékévé teszi. — Ha a fest­ményre tekintünk — szól Blovitz — és Munkácsyt beszélni halljuk, sejtelmünk van arról az érzelem­ről, melynek Rubens, Murillo vagy Veronese kor­társaiban kellett támadnia, mikor ama nagy mes­terekkel társalogtak, kiknek rendeltetésök vala, az utókor csodálatát kiérdemelni. Nem habozok kimondani — és büszke vagyok rá, hogy én vagyok az első, a ki mondom — hogy a Krisztus a Kál­várián nem fog alkalmat engedni még ama néhány kifogásra sem, melyek a Krisztus Pilátus előtt ál­­t­­alános csodálását mérsékelték. Böhm József, londoni szobrász hazánkfia most fejezte be William Tyndale angol m­ártyr bronzszobrát. Tyndale, mint Luther követője 1523- ban kénytelen volt Londonból megszökni s Lu­therhez Wittenbergába ment, hol először fordította ,t­e le a bibliát s az uj testamentumot angol nyelvre. )­Ezután Antwerpenbe ment. Itt angol ellenségei­k közbenjárására börtönbe vetették s hosszú fogság­­ után 1538-ban megégették. Szobrát a Temze-rak­­parton a Charing-Cross-híd mellett állítják fel. Buk­ovics Károly, a magyar nemesi család­ból való bécsi német színész, a Stadttheater igaz­­­­gatója, m. htó 31 én ülte meg művészi pályája huszonöt éves jubileumát. Bukovics úr most 49 éves­­ és 24 esztendős koráig katonai pályán volt, mely­­t­­ől mint főhadnagy vált meg. Eleinte mint zeno-­­­rista próbálkozott, de csakhamar fölfedezte m­agat I­bau tehetsége igazi irányát és komikus apaszinész­­ lett. A Stadtheaterhez Laube alatt­ 1875-ben szerv­­­ződött, 1880 óta pedig ugyane színház igazgatója. Felelős szerkesztő : SZANA TAMÁS.

Next