Koszoru. A Petőfi-Társaság heti közlönye 2. (1884)

1884 / 39. szám - Baja város ünnepe - Itt született Tóth Kálmán

hanem egyszerű és természetes. Hanghor­­dozása csak akkor vált ércessé, ha mély érzést, vagy fellángolást tolmácsoltak a vers­szakok. Délig a várkertben nagyon kellemesen­­ repült el tőlünk az idő. A kaszinóban ebé­­j­deltünk , délután pedig szabadjára hagytam Petőfit, hogy szerelmével foglalkozzék . . . Azt sejtettem, hogy az intéző hatalmat a szerelmes pár jövője felett Térey Mari gyakorolta. Az ő finom gyöngédsége s tár­sadalmi fensőbbsége egyengette az ösvényt­­ az ábrándos szivek számára. Ezért irta Petőfi a következő sorokat:­­ Emlék versek T. M. kisasszonyhoz. 1846. A szerelmesek asztaláról Nem ittunk mi közös pohárból; Mégis ha egy hosszú öröm lesz életem, Azt én, leányka, neked köszönhetem ; S ha meg fogom siratni a napot, A melyben életem fogantatott, Ha nem lesz a világon többé örömem; Azt is, leányka, csak neked köszönhetem ! Este­felé ismét a kaszinóban jöttünk ösz­­sze ; a mint pedig besötétedett, a »Szar­vasiba mentünk vacsorálni. Itt Petőfi gróf Teleki Sándorral akart találkozni s az ismerettségkötés csakugyan meg is történt. Vacsora után ott hagytam Petőfit Te­lekivel s én az éji zenét mentem hallgatni. A beigtatási ünnepélyt s Lajos gróf üdvözlését a párt éji zenével fejezte be. — Ez alkalommal a következő mulatságos té­­vedés történt: A megyeházánál a főjegyző lakása az emeleten, — a másodalispán lakása felett volt. Az éji zenét­ adók a főjegyzőt szán­dékozták megtisztelni, hanem a megtisztel­tetést, úgy a főjegyző, mint az alispán ma­gára vette s igy a főjegyző az emeleten, az alispán földszint egyszerre jelentek meg és egyszerre kezdették meg a köszönet­mondást. Ez a jelenet erősen zavarba hozta a tisztelgők kis seregét s másnap sokféle él­­celésre szolgáltatott alkalmat. A szeptember 7-iki közgyűlést annak elhatározásával rekesztették be, hogy már október 21-én megtartják a tisztújítást, mely­nek még 1848 ban véghez kellett volna mennie. A liberális párt Eötvös Mihályt,­­ a pecsovics-párt pedig Korda Lőrincet kiál­totta ki alispáni jelöltnek. * Petőfi Juliska miatt nem volt tisztában az iránt, mit tegyen . . . merre induljon. Előbb velem akart jönni Debrecenbe, azután azt mondotta, hogy Pap Endréékhez megy s utóbb Koltóra Telekihez látogat el. Én megértettem habozását: Juliskához való viszonyát törekedett minden módon tisztába hozni... E végett hosszabb ideig tartózkodott s járkált ide s tova Szatmárban Pap Endré­nél, Térey Marinál. Ellátogatott a közben Erdődre is; felkereste Telekit Koltón s elvégre november folytán Debrecenbe ér­kezett. A hir azt repítette szét, hogy meg­kérte a Juliska kezét Erdődön. Szendrey nem adott tagadó választ, de halasztani igyekezett a végelhatározást, hogy leányá­nak ideje legyen a kiábrándulásra. Károlyi barátaim kedvéért Nagy Károly­­ban ott voltam a tisztújításon is október 21 én. — Lefolyásánál a nők nagy szere­pet játszottak. Szendrey Juliska Térey Ma­rival a régi megyeház folyosóján várta vé­gig a szavazás eredményét. A szavazás naplementig tartott s a pe­­csovics jelölt Korda Lőrinc győzelmével vég­ződött. Gabányi Sándort ekkor egyszerűen kikiáltották másodalispánnak. A választók pártcsoportozatokkénti be­vonulása érdekes látvány volt. A libe­rális pártiak fehér tollat, a pecsovicsok zöld ágat tűztek föl. Különösen feltűnt az a pártcsoport, melynek élén Teleki Sándor lovagolt Te­leki az Eötvös-pártján működött. A tisztújitás után Kolozsvárra utaztam s ott maradtam több héten át. Petőfi távol­létem alatt érkezett Debrecenbe, s legelő­kor is engemet keresett. Helyettem Lajos öcsém (a könyvárus) fogadta s házánál Pe­tőfi kedélyesen mulatott a gyermekekkel. Debrecenben időzése alatt több társas­körben megfordult. Legotthoniasabban ta­lálta magát Könyves Tóth Mihály lelkésznél, kinek mostohaleánya Király Janka s a szomszédban lakó Erdélyi József főiskolai tanár két leánya közbe fogták és emlékver­seket írattak vele albumaikba. Ekkor történt vele az is, hogy a debre­

Next