Koszoru. A Petőfi Társaság közlönye Új folyam 2. (1935-1936)

1936 / 2. szám - A PETŐFI TÁRSASÁG ÉLETE

A PETŐ­FI-TÁR­SASÁG ÉLETE PETŐFI KULTUSZA Dec. 8-án nagy ünnepet tartott az egri ■növendékpapság egyház irodalmi társulata, ünneppé tette fennállásá­nak századik évfordulóját, melyen Szmrecsányi Lajos érsektől, az egy­házmegye feje- és kiváló főpapjától kezdve az egri társadalmi élet ki­tűnőségei mind megjelentek, a tiszta, ó­ falu szeminárium épületében. Ezek­hez a falakhoz s ehhez az ifjúsági irodalmi egyesüléshez Petőfi életének egyik legboldogabb, legszebb mozza­nata fűződik emlékként. A költő az 1844. évi, február havi gyalogos deb­receni útján, Andornakon meglátva a behavazott egri szőlőhegyeket, elha­tározta, hogy betér Egerbe. Fázott a kemény télben gyengén öltözött, ti­­zenkilencéves ifjú, s bizonyára holmi kis meleg szobára s egy po­hár melegítő egri borra gondolt. És eszébe jutott, hogy itt lakik Tár­­kányi Béla, aki maga is költő s az egri kispapok vezető szelleme s aki­nek néhány ver­sét már ismerte. Be­tért hozzá, de nem találta otthon, pár sornyi levelet írt neki: „Igen megszorultam, (holnap bővebben el­beszélem,) addig legyen ön szíves ne­kem útravalót szerezni, mellyel Pes­tig elmehetek. Ne ütközzék meg e quasi parancsoló hangon, de bár nagy szükségben vagyok, nem koldu­lok.“ És másnap Tárkányival az élen, ott várták a kispapok, nemcsak kí­váncsian, de meleg ifjú szívükkel is, s ott tartották ebédre, vacsorára, melynek folyamán felolvasta nekik az Egri hangok­at. A vers óriás lel­kesedést váltott ki a növendék-papok­ból, akik a vers szépségeitől meg­­ittasulva, többször megszakították és össze-vissza ölelték. De csoda-e, mi­kor annak a versnek ilyen strófái szóltak hozzájok: Kedvencnek ha magja volna, Elvetném a hó felett, S ha kikelne: rózsaerdő koszorúzná a telet. S hogyha feldobnám az égre Szívemet, Melegítőé a világot Nap helyett! Három napig volt Tárkányiéknál Egerben Petőfi, amiről egy emlék­tábla is tanúskodik a szeminárium épületében, annak a szobának a fa­lában, amelyben meghalt. S a következő napon, február 20-án kocsi várta a ház előtt s az vitte őt tovább egészen Pestre, ahol nemsokára Vörösmarty fogadta szinte atyai szeretettel. Társaságun­kat az ünnepélyen Gáspár Jenő tit­kár képviselte, aki ott a Rózsák a havon címen egy Petőfi életéből me­rített igen szép novellát is olvasott föl, s aki húsz esztendővel ezelőtt mint egri növendékpap a most ün­nepet ülő magyar egyházirodalmi társulatnak elnöke volt. KISKŐRÖS SZILVESZTER-ESTI ÜNNEPE Kiskőrös nemes hagyományához híven ez évben is megünnepelte hal­hatatlan szülöttjének, Petőfi Sándor­nak születési évfordulóját. Száztizen­ 118 .•

Next