Koszoru. A Petőfi Társaság közlönye Új folyam 6. (1939-1940)

1939 / 1. szám - FIGYELŐ

és emléktárgyakat, az emeleten pedig a Jókai-anyagot. Az emeleti részen az egyik szobában a Hegedűs-család letétje van (az ú. n. La­­borfalvy Róza-szoba), a másikban a mag­yar állam letétje van, ame­lyet mint ráeső Jókai-örökséget Zichy János gróf kultuszminiszter helyeztetett el a Petőfi-Házban. 1916-ban átépítettek egyes termeket, majd átrendezték a múzeum anyagát s az átrendezett anyag 1922-ben nyílt meg ismét a nagyközönség számára. A Petőfi-Ház fenntartá­sának költségei azonban elviselhetetlen terheket róttak a Petőfi- Társaságra, amelynek értékpapírokba és hadikölcsönökbe fektetett vagyona a világháborúban megsemmisült. Éppen ezért a Petőfi-Tár­­saság Pekár Gyula elnöklése idején 1925 július havában elhatározta, hogy az épület fenntartásának költségeit áthárítja a székesfővárosra. A székesfőváros nagylelkűen magára is vállalta a Petőfi-Ház fenn­­tartásának költségeit. A szerződés értelmében a székesfőváros köte­les ezt az ingatlant a Petőfi-Ház céljaira örök időkre fenntartani és a Petőfi-Társaság használatában meghagyni. Ez a kikötés telek­könyvben is biztosítást nyert. A szerződés kiköti még azt is, hogy a Petőfi—Jókai­ Ereklyemúzeumot csak a Petőfi-Társaság és a főváros közös akaratával lehet kiköltöztetni az épületből. A székesfőváros vezetősége azóta is igen előzékenyen gondos­kodik a Petőfi-Ház fenntartásáról, vállalta a tatarozási és a beru­házási terheket s gondoskodik a házfelügyelő javadalmazásának kiegészítéséről. Különösen azóta, amióta Némethy Károly tanácsnok áll a kulturális ügyosztály élén, sokszorosan tapasztalható az az elő­zékenység, amely mindenben méltó a székesfővároshoz és a múzeum anyagához. Mióta az illetékes hatóságok légoltalmi berendezkedést írnak elő, a székesfőváros itt is nagy segítségére volt a Petőfi-Tár­­saságnak s legutóbb is Némethy Károly tanácsnok előterjesztésére Szendy Károly polgármester 1000 pengőt utalt ki a Petőfi-Ház bú­torainak kijavítására és a múzeum anyagának korszerű átrendezé­sére. A Petőfi-Háznak a Társaság által választott bent­lakó első őre Kéry Gyula volt a múzeum megnyitásától 1912-ig. 1912-től 1922-ig Pakot­s József volt a múzeum őre, majd 1929 őszéig Komáromi János. 1929-től a mai napig Gáspár Jenő látja el a múzeum felügyeletét, aki beköltözésétől 1939 tavaszáig egyben titkára is volt a Társaság­nak- 1939 tavaszán, amikor főtitkárrá választották meg, a Petőfi- Ház igazgatója lett, amely címet azelőtt Ferenczi Zoltán, majd később Petri Mór és néhány évig Kiss Menyhért viselte. (­6.) EGY DRÁMATÖRTÉNETI MUNKA. A Koszorú múlt számá­ban emlékeztünk meg arról, hogy a magyar irodalomban annyira nevezetes irodalmi dinasztiának, a Szász Károlyok családjának leg­ifjabb tagja verseskönyvvel lépett a közönség elé s most a család feje, Szász Károly jelent meg a könyvpiacon egy vaskos kötettel, amelynek címe A magyar dráma története. A könyv a Franklin- Társulat kiadásában jelent meg és felöleli a magyar dráma egész történetét a XVI. századbeli első nyomoktól kezdve egészen a Nem­zeti Színház megnyitásának százéves évfordulójáig. Szász Károly 49 •­ *

Next