Koszoru. A Petőfi Társaság közlönye Új folyam 8. (1942-1942)

1942 / 2. szám - A PETŐFI TÁRSASÁG ÉLETE

A PETŐFI-TÁRSASÁG ÉLETE PETŐFI KULTUSZA Szilveszter éjszakáján az éjféli per­cekben volt 119. évfordulója, hogy Petőfi Sándor, a legnagyobb magyar lírikus Kiskőrösön született. Ezt a min­den magyarra emlékezetes évfordulót a Petőfi-Társaság mindig meg szokta ün­nepelni. A második világháború ki­törése óta ez az ünneplés elcsendese­dett, mégis az idén is a Bajza­ utcai Petőfi-Házban éjfélkor kigyúltak a megemlékezés gyertyái és egy óra hosz­­szán keresztül hirdették a Petőfi—Jókai Múzeum ablakai a nagy évfordulót. Egyszerű keretek között, de nagy me­legséggel emlékezett meg a költő szü­letésének évfordulójáról Ki­sőrös is, valamint Kiskunfélegyháza. Mind a két helyen a társadalmi egyesületek a két esztendő találkozásánál felvonultak a költő szobrához. A Petőfi-kultusznak igen szép bizony­sága lesz az az operabemutató, ame­lyet a m­. kir. Operaház tervez még ebben az évadban. Unger Ernő, a Zeneművészeti Főiskola tanára, a ki­tűnő zeneszerző és karmester három­­felvonásos, négy képre tagolt operát írt Petőfiről. Az illusztris zeneszerző a Petőfi operáról a következő nyilat­kozatot tette: — Évekig hordoztam magamban ope­rámat. Már diákkoromban dalba kí­vánkozott bennnem egy Petőfi-vers. Az­óta is, valahányszor felüdülésül, vagy komoly elmerüléssel, szívderítő olvas­mány gyanánt Petőfit veszem a ke­zembe, zenei fülem ezekhez a párat­lan költeményekhez hozzá hallotta a dallamot is. Minél többet foglalkoztam Petőfi költészetével, annál inkább meg­erősödött­­ bennem a hit és a szándék, hogy Petőfi diktál nekem, csak le kell ülnöm és hangjegyekbe át kell tennem verssoraimat. Lassan érlelődött bennem a gondolat, hogy Petőfi re­gényes életét színpadra dolgozom fel és nem volt nehéz munkám,­­mert hiszen a szöveget javarészt Petőfi maga szolgáltatta. A beállítás és az össze­kötő szöveg természetesen tőlem való, de az operámban előforduló dalok ki­vétel nélkül Petőfi megzenésített köl­teményei. — Az első felvonás Erdődön játszód­ó­dik, Szendrey Júlia születésnapjára vendégsereget hív egybe Szendrey Ig­nác, az apa. A meghívottak között érkezik meg Petőfi is, aki ezen a napon készül megtartani kézfogóját Jú­liával. Szigorúan ragaszkodtam a tör­téneti hűséghez, a cselekmény tehát­­ közismert. Az első felvonásiban sze­repel többek között egy dal, amely­­«Hol a leány, ki lelkem repülését?» kezdetű vers alapján készült, továbbá egy kórus «Rég veri már a magyart a Teremtő» kezdetű ismert verse. Szólók, duettek és kórusok váltakoznak és al­kalom kínálkozik magyar táncra is eb­ben a felvonásban. A második felvonás 1848 március 15-én játszódik a Nem­zeti Múzeum előtt. A híres felvonulás a történelmi jelentőségű beszédekkel és csattanónak a «Nemzeti dalo» töltik ki a mozgalmas cselekményt. Mint kar­­v­ezető, örömmel ragadtam meg itt a lehetőséget, hogy polifonikusan juttas­sam nagy szerephez a kart, felhasz­nálva hosszú tapasztalataimat, mint zeneszerző is. " — A harmadik felvonás színhelye Torda. Ide viszi Petőfi feleségét és kis­fiát, Miklós református lelkész vendég­­szerető hiázába. Itt látja­­egymást utoljára 119

Next