Koszoru. A Petőfi Társaság közlönye Új folyam 10. (1943-1944)

1943 / 1. szám - A PETŐFI TÁRSASÁG ÉLETE

A PETŐFI-TÁRSASÁG ÉLETE PETŐFI KULTUSZA. Július 31-én, Petőfi segesvári hősi halálának évfordulóján ezidén is ke­­gyeletes kötelességünknek tettünk ele­get, mikor megemlékeztünk Társasá­gunk névadó költői ideáljának meteor­szerű elmúlásáról. Társaságunk koszo­rút helyezett el a dunaparti Petőfi­­szobor talapzatán és az esti órákban kivilágította a Bajza­ utcai Petőfi-há­­zat. Kegyeletes ünnepségek voltak Kis­kőrösön, a költő szülőhelyén és Fél­­egyházán is és igen meleg hangon emlékezett meg az évfordulóról mind a hazai, mind a külföldi sajtó. A Völkischer Beobachter «Petőfi­­renaissance» címmel közli azt a le­velet, amelyet Arnold Krieger, a «So will es Petőfi» című életregény szer­zője intézett a lap szerkesztőségéhez. Erről a német Petőfi-regényről Tár­saságunk évadzáró ülésén már megem­lékeztünk. Krieger többek között eze­ket írja levelében: dz Pető­fi Sándor ma­gyar költő és nemzeti hős nagyon is fiatalon került a halhatatlanok so­rába. Hermann Grimm Petőfit Homé­­ros és Goethe mellé állítja mint az emberiség három legnagyobb költőjé­nek egyikét. Hírneve bejárta az egész világot, s verseit még kínai nyelvre is lefordították. A Petőfi-kultusz újjá­születésének minden feltétele ma a legszerencsésebben találkozik.» Kállay Miklós alelnökünk egyébként a «So will es Petőfiy» című német regényt részletesen ismertette a Nemzeti Új­ság július 25-iki számában. Arnold Krieger elismert nevű munkája az újabb német elbeszélő irodalomnak. Első regénye a »«Mann ohne Volle» egyhangúlag nagy elismerést aratott, úgyszintén a második nagyobbszabású elbeszélő alkotása is, amelynek címe «Der dunkle Orden», amely a búr háborúról szól. A német Petőfi-regény a szerelem és a szabadság küzdelmét mutatja be Petőfi regényes életében és különösen szépek azok a fejezetei, amelyek Szendrey Júliáról szólnak. Kállay Miklós megállapítja, hogy a regényben vannak apróbb elírások, de az kétségtelen, hogy Arnold Krieger nagy szeretettel dolgozta fel a témát s mindenben honorálja a magyar nem­zeti szempontokat s a regény kitűnő arra, hogy az egész német nyelvterü­let érdeklődését Petőfire irányítsa. Eleven Petőfi-kultuszról érkezett hír a nyár folyamán Olaszországból is, amely most történelmének talán leg­súlyosabb megpróbáltatásai között él. Még a fascizmus felszámolása előtt a Régime Fascista című lapban Emi­­lio Croce hosszabb cikket közölt, amelyben Petőfi életét és egyéniségét méltatta, párhuzamot vonva Maneli olasz, Körner német és a nagy ma­gyar lírikus élete között. A cikk töb­

Next