Pszichológia 12. (1992)

1992 / 1. szám - TANULMÁNYOK - CZIGLER ISTVÁN - CSIBRA GERGELY: Lexikai döntés anagramma megoldási helyzetben és az eseményhez kötött potenciálok

TANULMÁNYOK CZIGLER ISTVÁN és CSIBRA GERGELY MTA Pszichológiai Intézete, Budapest LEXIKAI DÖNTÉS ANAGRAMMA MEGOLDÁSI HELYZETBEN ÉS AZ ESEMÉNYHEZ KÖTÖTT POTENCIÁLOK Tanulmányunkban azt a kérdést vizsgáljuk, hogy szavak automatikus fel­dolgozása gyakorol-e hatást az olyan műveletekre, melyek szintén a sza­vakat alkotó betűkön alapulnak, de nyilvánvalóan figyelmi folyamatokat igényelnek. Gyakorlott felnőtt olvasóknál vizuálisan megjelenített minden­napi szavak jelentése automatikusan aktiválódik (például HASHER és ZACKS, 1979), bár az automatizáltság nem tökéletes (KAHNEMAN és CHAJCZIK, 1983). A feldolgozás ilyen automatikus útja interferálhat a vizuális inger feldolgozásának egyéb sajátságaival. Az ilyen interferencia az ismert Stroop-feladattal mutatható ki. Mint számos eredmény mutatja (összefoglalásként lásd DYER, 1973), amikor színeket jelentő szavakat adnak ingerként, s a feladat a bemutatott betűk színének megnevezése, a megnevezés látenciája nagyobb, ha a betűk színe és a bemutatott szó je­lentése nem egyezik meg. A Stroop-feladat eredményeinek magyarázatára több elképzelés született. Egy-egy magyarázat körülhatárolja, hogy a „Stroop-interferencia” terminus milyen helyzetekre terjeszthető ki. A leg­egyszerűbb magyarázat szerint a gyorsabb feldolgozás gátolja a lassabbat (DYER, 1973; MORTON és CHAMBERS, 1973; POSNER, 1978; STROOP, 1935). Az ilyen „lóverseny” modelleken belül is vitatott az in­terferencia támadáspontja. Elvileg lehetséges, hogy az interferencia a vá­laszok versengésének szintjén jön létre (például DYER, 1973; MORTON és CHAMBERS, 1973), de lehet az is, hogy a feldolgozás korábbi szaka­szában (HOCK és EGETH, 1970), például a fogalmi kódolás szintén ke­letkezik (NAISH, 1985; SEYMOUR, 1977). Az újabb vizsgálatok közül Pszichológia, 1992, (12), 1, 3—27

Next