Pszichológia 12. (1992)
1992 / 1. szám - TANULMÁNYOK - CZIGLER ISTVÁN - CSIBRA GERGELY: Lexikai döntés anagramma megoldási helyzetben és az eseményhez kötött potenciálok
TANULMÁNYOK CZIGLER ISTVÁN és CSIBRA GERGELY MTA Pszichológiai Intézete, Budapest LEXIKAI DÖNTÉS ANAGRAMMA MEGOLDÁSI HELYZETBEN ÉS AZ ESEMÉNYHEZ KÖTÖTT POTENCIÁLOK Tanulmányunkban azt a kérdést vizsgáljuk, hogy szavak automatikus feldolgozása gyakorol-e hatást az olyan műveletekre, melyek szintén a szavakat alkotó betűkön alapulnak, de nyilvánvalóan figyelmi folyamatokat igényelnek. Gyakorlott felnőtt olvasóknál vizuálisan megjelenített mindennapi szavak jelentése automatikusan aktiválódik (például HASHER és ZACKS, 1979), bár az automatizáltság nem tökéletes (KAHNEMAN és CHAJCZIK, 1983). A feldolgozás ilyen automatikus útja interferálhat a vizuális inger feldolgozásának egyéb sajátságaival. Az ilyen interferencia az ismert Stroop-feladattal mutatható ki. Mint számos eredmény mutatja (összefoglalásként lásd DYER, 1973), amikor színeket jelentő szavakat adnak ingerként, s a feladat a bemutatott betűk színének megnevezése, a megnevezés látenciája nagyobb, ha a betűk színe és a bemutatott szó jelentése nem egyezik meg. A Stroop-feladat eredményeinek magyarázatára több elképzelés született. Egy-egy magyarázat körülhatárolja, hogy a „Stroop-interferencia” terminus milyen helyzetekre terjeszthető ki. A legegyszerűbb magyarázat szerint a gyorsabb feldolgozás gátolja a lassabbat (DYER, 1973; MORTON és CHAMBERS, 1973; POSNER, 1978; STROOP, 1935). Az ilyen „lóverseny” modelleken belül is vitatott az interferencia támadáspontja. Elvileg lehetséges, hogy az interferencia a válaszok versengésének szintjén jön létre (például DYER, 1973; MORTON és CHAMBERS, 1973), de lehet az is, hogy a feldolgozás korábbi szakaszában (HOCK és EGETH, 1970), például a fogalmi kódolás szintén keletkezik (NAISH, 1985; SEYMOUR, 1977). Az újabb vizsgálatok közül Pszichológia, 1992, (12), 1, 3—27