Pszichológia 26. (2006)
2006 / 1. szám - TANULMÁNYOK - MARTON MAGDA: A megismerés pragmatikus formái : A szenzomotoros teljesítmények idegélettani mechanizmusa
Pszichológia, 2006, (26), 1, 3-39 Tanulmányok MARTON MAGDA MTA Pszichológiai Kutatóintézete, Budapest A MEGISMERÉS PRAGMATIKUS FORMÁI A szenzomotoros teljesítmények idegélettani mechanizmusa Lakoff és Johnson (1999) Philosophy in the flesh. The embodied mind and its challenge to western thought című könyvükben a kognitív tudomány paradigmaváltását jellemzik. Megkülönböztetik a megismeréstudomány első, „testetlen” és második, „(test)beágyazott” (embodied) korszakát. A szerzők szerint az első korszak paradigmája a megismerési folyamat komputációs metaforáját a megismerés absztrakt fogalmához kapcsolta. Ezzel szemben a „testbe ágyazott” kognitív tudomány a szenzomotoros sémákat és az értelem interaktív jellegét helyezi a vizsgálódás és értelmezés előterébe. Ennek következtében megnőtt az érdeklődés a megismerési folyamatok agyműködésbeli alapjai iránt. A kutatók egyre inkább igyekeznek feltárni: miként meríthetünk (deriválhatunk) ismeretet a szenzomotoros folyamatokból? Az elme működését úgy szemlélik, mint testi tapasztalatok, testi akciók és szenzomotoros szintű interperszonális kapcsolatok nyomán kialakult folyamatokat, s ezeket azután elsősorban biológiai nézőpontból értékelik. Mióta világossá vált, hogy a szenzomotoros idegrendszeri folyamataink nem csak az akciók szervezését/kivitelezését segítik elő (és ezáltal szolgálják a megismerést), hanem reprezentálják is a megfigyelt tárgyakat és akciókat, szükségessé vált a „mentális reprezentáció” kifejezés további árnyalása. Az absztrakt reprezentáció mellett, amelyet a propozicionális forma jellemez, felismerhetőek a reprezentáció olyan formái, amelyek belsőleg (intrinzik módon) kapcsolódnak az akció folyamataihoz. Felismerték a szenzomotoros reprezentáció s vele az elemi pragmatikus ismeret sajátos mechanizmusát. E felismerések fényében szembeötlő, hogy az elmúlt évtizedekben a pszichológiában mennyire csökkent az érdeklődés a klasszikusnak nevezhető szenzomotoros jel- 1 Az „embodied” kifejezést alkalmazó szerzők Merleau-Ponty (1945/1962) fenomenológiájában alkalmazott „test” fogalmát élesztik föl. Ezért ismerem az embodied kifejezést azértelmező jellegű) „testbe ágyazott” kifejezéssel fordítani. 3