Pszichológia 26. (2006)

2006 / 1. szám - TANULMÁNYOK - RÓZSA SÁNDOR - KÖKÖNYEI GYÖNGYI - HOLICS ANDRÁS - KULCSÁR ZSUZSANNA: Figyelmi funkciók és személyiségjellemzők szomatizáló fiatal nőknél

Pszichológia, 2006, (26),1, 41-56 RÓZSA SÁNDOR, KÖKÖNYEI GYÖNGYI, HOLICS ANDRÁS, KULCSÁR ZSUZSANNA ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Intézet, Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék FIGYELMI FUNKCIÓK ÉS SZEMÉLYISÉGJELLEMZŐK SZOMATIZÁLÓ FIATAL NŐKNÉL A BEVEZETÉS A szomatizáció patomechanizmusára vonatkozó elképzelések között kitüntetett he­lyet foglal el az észlelés és figyelmi funkciók zavarának feltételezése. Eszerint a szomatizáció, azaz testi tünetek megjelenése az érintett szervek kimutatható megbe­tegedése nélkül az interoceptív jelzések kóros megélésével lehet kapcsolatban. A kézenfekvő feltételezés ma leginkább elfogadott kifejtését Barsky testi érzetek felerősítése (szomatoszenzoros amplifikáció) konstruktuma képviseli (Barsky, 1979, 1992; Barsky és mtsai, 1988). Barsky (Barsky, 1992) szerint a felerősítés (1) a kelle­metlen testérzésekre való fokozott figyelmi odafordulást jelent, (2) gyenge vagy vi­szonylag ritka érzékletek felerősítése és (3) viszcerális és testi érzések kórosakként, a betegség jeleiként való megélése. Barsky (1992) feltételezte, hogy azok a személyek, akik felerősítik testi történései­ket, mindenfajta negatív élmény felfokozására hajlamosak, vagyis a negatív érzelmek és a fizikai tünetek között szoros kapcsolatot várt el, amire - hivatkozásai szerint - több korábbi kutatás is utal. Az amplifikáció jelensége természetesen nemcsak a fizikailag egészséges szemé­lyek testi panaszait értelmezi, hanem a ténylegesen meglévő betegségek objektív tü­neteinek fokozott megélését is. A Barsky-csoport korai vizsgálatában (1992) 115 felsőlégúti fertőzéssel kezelt személy szubjektív panaszainak súlyosságát, a betegek rossz hangulatát, az 5 tételes testi tünet amplifikációskálákon elért pontszámait és a betegség objektív, a kezelőorvosok által megítélt súlyossági fokát határozták meg. A vizsgálat egyik legérdekesebb eredménye az volt, hogy míg az orvos által meghatá­rozott egészségi problémák és a beteg által jelzett panaszok között alig volt kapcsolat,­ ­ A tanulmány a Felsőoktatási Kutatási és Fejlesztési Pályázatok keretében elnyert, 0207/1999 nyilvántartási számú, valamint az OTKA T-029512,1999-2002. AKP 97-44­1.2/5 számú pályázat tá­mogatásával készült. Témavezető: Kulcsár Zsuzsanna.

Next